88792. lajstromszámú szabadalom • Billentyűzet által működtetett szedőgép

jutott. A (42') toldatban levő (42") hasíték a (27') rögzítő orrt előremozogni engedi, ha, mint a gépnek kiindulási helyzetébe való visszavezetésénél a (74) visszavezető-5 emeltyű a (3) emeltyűt működteti és a (42) tartó alsó helyzetében marad. A (14) sormérő fogasrúdnak (1. ábra) a szedés egy új sorának megkezdéséhez alkalmas helyzetbe való visszavezetését a 10 szokásos (79) mótor (6. ábra) végzi, mely a (77) tengelyen ágyazott (76) kar által a (75) rúdra és a (74) visszavezetőemeltyűre hat, melynek jobboldali végét (2. ábra) tehát lefelé mozgatja és a (3) 15 szögemeltyű (33) karjára hatva, a szögemeltyűt a (30) rúgó hatása ellenében forgatja és a (18) rúgó közvetítésével a (9) fogasívet a (7) egységkerékből kikapcsolja. Minthogy a (11) egységfogasrúd 20 rendes kiiktatott helyzetében van, a (4') visszavezetőmótor a (7) kereket szabadon az ellenkező irányban forgathatja, miáltal a (14) sormérő fogasrtid a sorkezdethez való helyzetbe visszavezettetik. 25 Mihelyt a (9) fogasív az egységkerékből kikapcsoltatott, a (21) ütköző a 2. ábrán látható pontozott helyzetbe mozgattatik előre, úgy hogy a (9) fogasív a (21) és (10) ütközők között jól vezetve csúszhatik. A 30 visszavezetőbillentyű leütésénél tehát a (30) rúgó és a (3) szögemeltyű a (9) fogasívet visszamozgatják anélkül, hogy az egységkerék további forgást végezne. A (21) ütköző fölfelémozgását a (34) mótor 35 hozza létre, mely a (35) rúd útján a (36) emeltyíí bal végével (2. ábra) van összekötve; ezen emeltyű a (36') fix pont körül forgatható és jobb végén a (21) ütközőt hordja. A (79) és (34) motorok működteté-40 sére való nyomólégelosztás, a (4, 4') motorok átkormányzása és a (14a) mutatónak a kezdeti helyzetbe való visszavezetése a következőkben van leírva. A (11) egységfogasrúd számára való 45 (22) nullaütköző ugyanúgy, mint eddig, elől fejjel és egy csavarokkal beállítható (37) tokban csúszó orsóval van ellátva. A tok bal hátsó falához az ütközőn levő (38) toldat egy az ütközőre ható (39) rúgó 50 által szoríttatik. Egy második (41') ütköző a (22) ütközőhöz párhuzamosan hasonló módon van elrendezve és a (43) toldattal van felszerelve, melyet a (44) rúgó a tok hátsó falához szorít, mely rúgó iha-55 sonlóan van elrendezve mint a (39) rúgó. A (41') pótütköző .mellső vége egy kevéssel a (22) ütköző fejének hátsó fala mögött fekszik, mely (22) ütköző az említett pótiitköző mellső végén túlnyúlik. Ha a (23) rúgó és a (25) emeltyű az egység-fogasrudat a 60 (22) ütköző feje felé visszalöki, akkor utóbbi a (39) rúgó hatása ellenében viszszamegy; ha az ütközés elég erős, akkor a (22) ütköző feje annyira visszamegy, hogy a (41') pótütköző mellső végére talál 65 és azt a (44) rúgó hatása ellenében visszatolja. Két ütközőnek ezen elrendezése az ütközést kár és törés nélkül felfogja, mire a két ütköző rúgóik által nyugalmi helyzetükbe visszavezettetik, melyben tolda- 70 taik a tok hátsó falához fekszenek, miáltal a fogasrúd a nullahelyzetbe áll be. Egy betű szélességi értékének mérése a találmány értelmében két lépésben törtéJ nik, az első a billentyű leütésénél, a má- 75 sodik a billentyűnek a nyugalmi helyzetbe való visszatérésénél megy végbe. Az első mérést az egységkerék mozgása a (11) egységfogasrúd hatása alatt, míg a másodikat az egységkeróknek a (9) fogasív be- 80 hatása alatti erre következő mozgása jegyzi fel. Ha a gépet, mint fentebb leírtuk, közönséges egyszerű szedés előállítására használjuk, akkor egy betűnek megfelelő billentyű mindenkori leütésénél 85 a (21) ütköző megfelelően beállíttatik, úgy hogy a második vagy pótló mérés, melyet a (9) fogasív eszközöl, két egységet tesz ki. A mérés ezen módja igen előnyös, mivel a (11) egységfogasrúd min- 90 dig rövidebb utat tesz meg (a feltételezett példánál két egységgel rövidebbet), mint azon esetben, melyben az egységfogasrúdnak a teljes szélességi értéknek megfelelő kilengést kellene végeznie. Az egység- 95 fogasrúd tehát gyorsabban dolgozhatik és így lökéseknek, sérüléseknek és törés- ' nek csekélyebb mértékben van alávetve. Minthogy továbbá a második vagy pótló mérés akkar történik, mikor a (11) egy- 100 ségfogasrúd a rendes helyzetbe, vagyis a nullahelyzetbe visszatér, az azelőtt ki nem használt idő használtatik ki és így a gépnek az időegységben való teljesítménye fokoztatik, ami különösen akkor fon- 105 tos, ha a gép azzal az ismert mechanizmussal van fölszerelve, mellyel egy betű önműködően és gyorsan megismételhető. Ha továbbá a (14) sormérő-fogasrudat egy új sor megkezdésére való helyzetbe 110 visszamozgatjuk, akkor a (21) ütköző önműködően beállíttatik, hogy a második mérőkészülék, t. i. a fogasív kikapcsoltassék, úgy hogy a fogasív az egységkeré'vkel kapcsolatba jut, ha a visszavezető b: l 115 lentyűt leütjük anélkül, hogy a kerékn:A