88771. lajstromszámú szabadalom • Lemezekből sajtolt egyrészű csapágytok

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. t MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88771. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Lemezből sajtolt egyszerű csapágytok. Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 14-ike. Vasúti kocsik csapágytokjait súlymegta­karítás és a könnyű tömeggyártás lehetővé tétele céljából már sajtolták lemezből. Hogy azonban egyrészű csapágytokokai le-5 hessen körülményes fogások nélkül saj­tolni, a tokok szerkezetét annyira kell le­egyszerűsíteni, hogy a csapágvtokok már nem felelhetnek meg teljes mértékben az üzemi követelményeknek. Ezért megkísé-10 relték a csapágytokokat olyként előállítani, hogy azokat egy darab lemezből sajtolják, összehajtogatták és a lemez illeszkedő szé­leit összehegesztették, amivel azonban az említett hátrányok nem enyhültek számba-15 vehető módon. Ennélfogva csupán ketrészű csapágytokokat lehetett sajtolással előállí­tani, amennyiben meg akarták tartani az üzemi követelményeknek megfelelő bonyo­lult kiképzését. 20 A találmány az említett összes hátrá­nyokat kiküszöböli és megengedi, hogy még igen bonyolult szerkezetű egyrészű csapágytokokat is ugyanoly egyszerűen le­hessen előállítani, mint a kétrészű csapágy-25 tokokat, anélkül azonban, hogy ez utóbbiak hátrányai merülnének fel. A találmány szerinti csapágytok lényege abban áll, hogy a csapágytoknak külön­külön részekből sajtolt és illeszkedő szélei-30 ken összehegesztett felső és alsó része még a hegesztővarratokat áthidaló és a két tok­részhez erősített villavezető fülek révén is van egymással összekötve. A mellékelt rajzban a találmány egy 85 egyrészű csapágytoknak különösen bonyo­lult típusán van két megoldási alakjában feltüntetve. 1. ábra az egyik megoldás hosszmet­szete. 2. ábra ennek oldalnézete, részben 40 metszve, 3. ábra pedig ugyanennek alaprajza részben metszve. 4. és 5. ábra a második megoldás hossz­metszete, ill. keresztmetszete. 45 A találmány szerinti csapágy tok a (10a) alsó részből és (10b) felső részből áll, me­lyek külön-külön vannak lemezből saj­tolva és két vízszintes A—A illeszkedő szé­lük mentén egymással össze vannak he- 50 gesztve. A csapágytok két részének szilárd összekapcsolását a villa vezetésére szolgáló (c, c) fülek eszközlik, amelyek a feltün­tetett példánál V-alakban meghajlított le­mezből állanak és úgy a felső, mint az alsó 55 tokrészhez úgy vannak erősítve, pl. sze­gecselve, hogy az (A, A) heggesztővarra­tokat áthidalják. Ezen szerkezet folytán a csapágytok mi­nimális falvastagság mellett a legnagyobb 60 igényeknek is megfelelő szilárdságot és üzembiztonságot nyer és mégis, még a rajz­ban feltüntetett igen bonyolult kiképzés esetében is, igen egyszerűen gyártható, mert úgy a felső rész, mint az alsó rész 65 az összehegesztés előtt nyitott teknőszerű alakkal bír. A felső rész pl. a tetején a rúgóköteg felvételére szolgáló teknőalakú (o) dudo­rodással, az (1) csapon nyugvó (2) csap- 70 ágycsésze (9) nyomólemezének vezetésére szolgáló (16) dudorokkal, a (14) kenőnyí­lással és a portárcsa betolására szolgáló nyílással van ellátva; két oldalán a felső­rész a befelé nyomott (3) és (7) dudorok- 75 kai van ellátva, melyek közül az előbbi a (2) csapágycsésze külső oldalához tá­maszkodik és az oldalirányú erőket a csap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom