88770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kerek üvegtárgyaknak muffola kemencén való átvezetésére

_ 2 — bevezetésére szolgáló alkalmas eszközökből áll. A szerkezet és működési mód körvetkező leírása ily kiviteli alakra vonatkozik, mint amely példát képez a talál-5 mány foganatosítására, amennyiben kúpos alakú tárgyaknak forgó, hevített kamrán át való továbbítását foglalja magában. Természetesen a különleges ábrázolás és leírás egyáltalában nem korlá-10 tozza a találmányt körték hűtésére, vagy az ehhez alkalmas berendezés részleteire, hanem a különleges leírás csak példaképpen szolgál és nem a találmány korlátozására. 15 A szerkezet leírása előtt megjegyzendő, hogy a körték, amelyek a választott kiviteli alaknál lehűtendők, oly alakban vannak, amint azokat az üvegfúvó munkás vagy gép előállította (egyszerűség 20 kedvéért a pipa vagy nyakgyűrű el van hagyva). Ily körte rendszerint kúpos testből áll, amelynek vékonyabb végéből többé vagy kevésbbé hengeres nyakrész nyúl ki. A körte minden része oly kúp-25 paláston belül fekszik, amelynek alkotója a kúpos test hátsó és mellső végének, vagy a kúpos test hátsó végének és a nyak mellső végének felületét érinti, eszerint, hogy mily nagy a nyak hosszúsága és 30 mellső végének átmérője. A kúp hossztengelyének a körte testén belül levő darabja előnyösen hosszabb, mint legnagyobb átmérője. A példának választott körte nyaka oly hosszú, hogy a körte kö-35 rül képzelt kúp érinti a nyak mellső végét és kúpalakú testét annak hátsó végénél. Ily körtének két érintkezési körvonala van oly sík felülettel, amelyen a körte gördül; a nagyobb átmérőjű kör a 40 körte kúpos testének hátsó végén, a kisebb átmérőjű. kör pedig a nyak végén van. Az 1., 2. és 3. ábrán látható szerkezethez tartozik a fémből való hengeres (10) 45 cső, amely a hevítő kamrát képezi és a végein alkalmas (11) csapágyakban van ágyazva; a csapágyak (12) hidjai a csövet (13) görgők segélyével támasztják alá (14) nyakrészei pedig a eső (15) karimái-50 val kapcsolódva a cső hosszanti elmozgását akadályozzák meg. A (10) csövet hoszszának nagyobb részén a (16) kamra veszi körül, amely előnyösen (17) hőszigetelő béléssel és (18) lángzókkal van ellátva; a 55 lángzók a cső hevítésére és arra valók, hogy azok segélyével a cső hőfoka hosszának különböző pontjain szabályozható legyen. A cső egyik végén a (20) lánckerék van megerősítve a (21) lánc számára, amelyet a (22) mótor a (23) közlőmű útján 60 hajt, a mótor a gépállvány talpára van rászerelve. A lejtős (30) vályú a kezelendő tárgyakat a (10) cső belépési végéhez vezeti, míg a kamra kilépési végénél a tárgyak a (31) vályúba hullanak és tetszőle- 65 ges helyre szállíthatók. A hozzávezető vályúnak a fenekén középső (32) csatornája van (4. ábra), amely a vályúba nyakukkal lefelé fordítva belehelyezett (34) körtéket vezeti és meg- 70 akadályozza azoknak megfordulását, úgy, hogy a körték vékonyabb végükkel érnek a hűtőkemencébe. A vályú fenekében előnyösen (33

) hasíték van kiképezve, amelyen át a vályúban eltört körték darabjai 75 lehullanak és az ép tárgyaktól különválnak. A körték hűtésére szolgáló, leírt berendezés üzembehelyezésénél a (10) kamrát forgásba hozzuk, a (18) lángzókat, ame- 80 lyek úgy vannak elhelyezve, hogy a hűtőkemence különböző öveiben a kellő hőfokokat létesítsék, meggyujtjuk és a körtéket nyakukkal lefelé fordítva a (30) lejtőre helyezzük, amelyről azok súlyuknál 85 fogva a (10) kamra egyik (a rajzokon ábrázolt kiviteli alaknál mélyebben fekvő) végének fenekére csúsznak le, itt a körték nyakukkal a kamra mellső vége felé fordulva megközelítően a kamra hosszá- 90 ban helyezkednek el úgy, hogy tengelyük a kamra forgástengelyével egy függőleges síkban fekszik, amelyet függőleges mellső és hátsó síknak nevezünk. A nehézségi erő a körtéket ebben a helyzet- 95 ben tartani törekszik, de a kamra forgása a körtéket oldalt és felfelé törekszik mozgatni. A két egymással ellenkező hatású erő a körtéket folytonosan szakaszos forgásba hozza azoknak hossztengelye kö- 100 rül, vagy ezt megközelítő tengely körül és időszakosan minden egyes körte tengelyét kevéssé eltolja oly helyzetbe, amelyben a körte tengelye a függőleges mellső és hátsó síkkal szöget képez úgy, hogy 105 a kamrát forgató erő egy része a gyakorlatban úgy hat a körtére, hogy azt megközelítően hossztengelye körül forgásba hozza és hossztengelyét a kamra hosszában elmozgatja. Amint a körte elérte a 110 kamra kilépési végét, leesik a (31) kiszedő vályúra. Ez oly tárgyaknál történik, amelyeknek továbbítása a mélyebben fekvő vég felől kívánatos. Ez az eset áll fenn olyfajta körtéknél, amelyek könnyen 115 széttörnek oly alakú és nagyságú dara-