88767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnezithomok kohászati feldolgozására
Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88 767. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás magnezithomok kohászati feldolgozására. Fiedler Károly mérnök Wien. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi junius hó 26-ika. Nyers magnezitnek (MgCOa) bányászatánál égetett magnezit (Mg 0) előállítása céljából, — amely utóbbi a magnezittégla stb. gyártásához való kiindulási anyag 5 — darabos magneziten kívül a telepkőzet nagy részét homok formájában kapjuk és pedig egyrészt a kőzetnek többnyire magas geológiai korából folyó tektonikai változások, másrészt a magnezitkőzet nagy-10 fokú ridegsége következtében. Ezt a homokot ez időszerint nem lehetséges a szokásos aknakemencékben égetni, mert ha ezekbe adagolnók, a homok a fűtőgázoknak az égetendő anyagon való 15 keresztülhatolását megakadályozná. Ez a homok ennélfogva minden olyan helyen, ahol értékesítésére nincs külön berendezés, a hányókra kerül. A jelen eljárás lényegileg abban áll, 20 hogy lehetővé teszi a magnezithomoknak aknakemencékben való égetését és pedig azáltal, hogy a homokot klórmagnéziacementtel darabos formába hozzuk és az így nyert darabokat ugyanúgy, mint a 25 természetes magnezitet magneziává égetjük. Bischof „Die feuerfesten Tone" című 1904-ben, Lipcsében megjelent munkájának 348—349. oldalain foglaltakból kitűnik, hogy a magnezitiparban klórmagne-80 ziacementet már használtak oly célra, amely a most szóban forgóra emlékeztet. Itt azonban magnezittégláknak égetett magnezitből való előállításáról volt szó, tehát olyan eljárásról, amelynél egészen 85 más viszonyok uralkodnak, mint a jelen eljárásnál és amelyben a jelen eljárás terméke a kiindulási anyag. Ezt az itt ismertetett eljárást azonban abbahagyták és ma seholsem alkalmazzák, amennyiben a Mg/OH/Ci kötőanyag hatásos alkat- 40 része már néhány száz fokon, tehát mélyen a magnezittégla kiégetéséhez szükséges hőmérséklet alatt, elbomlik és hatékonyságát mint kötőanyag elveszíti. Egyáltalán nem volt tehát közelfekvő, hogy 45 ennek a kötőanyagnak alkalmazása a szóban forgó kérdés megoldására tekintetbe volna vehető. Csupán a két vegyület: a Mg/OH/Ci és a MgCOa termokémiai viselkedésének közelebbi vizsgálatából volt 50 megállapítható, hogy ugyanaz a körülmény, amely az érintett eljárás során hátrányos volt, a jelen eljárásban viszont alkalmazhatóságának lényeges feltételét teszi, amennyiben a nevezett vegyületek- 55 nek az égetési folyamat során fellépő termokémiai reakciók alatti viselkedése nagyon hasonlatos, különösen a bomlási hőfokokat és disszociációs feszültségeket illetőleg. Ebből folyik, hogy a kötőanyagnak 60 hatásossága kiterjed azokra a hőmérsékleti határterületekre, amelyekben az alapanyag (MgCOs) bomlani kezd és hogy a kötőanyagnak itt kell feladatát teljesí- . tenie. A bejelentőnek ily irányban végzett 65 kísérletei ezt a viselkedést teljesen beigazolták. Szabadalmi igény: Eljárás magnezithomoknak kohászati feldolgozására, azzal jellemezve, hogy a 70 magnezithomokot klórmagneziacementtel darabos formába hozzuk és a nyert darabokat a szokásos magnézia-aknakemencékben ugyanúgy égetjük, mint a nyers magnezitet. 75 Pallas nyomda, Budapest.
