88764. lajstromszámú szabadalom • A pénzt önműködően beszedő távbeszélőállomás

3Ie.<>-jeleiit 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88764. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. A pénzt önműködően beszedő' távbeszélőállomás. „Eliii'' A.-G. für elektrisclie Industrie Wien. A bejelentés napja 1923. évi november hó 20-ika. A jelen találmány tárgya pénz- vagy érembedobással működő távbeszélőállomás, amelynél a bedobott pénzdarab vagy érem egy érememelőt kilenget és a kon-5 taktushelyzetben elreteszel, mely emelőt azután a távbeszélőállomás elhagyásakor a teher alól felszabaduló lábitós emelőrudazat vált ki. A találmány szerint egy a lábitós emelőrudazat által befolyásolt és 10 egy mellékbeszélőállomáshoz kapcsoló átváltó van elrendezve, mely a beszélőfülke elhagyásakor a fülke készülékét önműködően kikapcsolja és egy melléktávbeszélő állomást kapcsol be és megfordítva, a fül-15 kébe való belépéskor a mellékállomást kikapcsolja és a fülke készülékét a vonalvezetókbe önműködően bekapcsolja. A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy példaképen vett foganatosítási alakja 20 van az 1. ábrán vázlatosan feltüntetve; a 2. ábrán az érememelő mágneses elreteszelőszerkezete van feltüntetve. A távbeszélőállomás részletes kiképzése 25 és az áramkörök vezetése emellett a jelen találmány szempontjából mellékes. A vonalvezeték (A—B)-nél van bekapcsolva, (S)-sel a jelzőbillentyű, (W)-vel a csengő, (M)-mel a mikroplin, (T)-vel a távbeszélő 30 hallgatója, (K)-val a kondenzátor, (D)-vel a fojtócséve (I)-vel pedig az indukciócséve van jelölve. Az érememelő, mely a kontaktust (a)-nál zárja, (H)-val van jelölve. (U)-val a találmány szerint elrende-35 zett átváltó van jelölve, melyet (G) lábitós emelőrudazat működtet (2. ábra), mely célból ezen rudazat íelső végén a (b) ütköző van elrendezve, mely az átváltórúgókontalctuscsomag (c) orrát vezérli azon célból, hogy a beszélőálllomás helyett egy mel- 40 lékállomás, illetve egy másik beszélőállomás kapcsoltassák be. Midőn a beszélőfülke el van foglalva, a (G) lábitósemelőrudazat a legmélyebb állásában van, mimellett a (b) ütköző a (c) 45 orrt teljesen szabadon engedi, úgy hogy az (U) átváltókontaktus úgy van beállítva, hogy a távbeszélőállomás a vonalvezeték (A—B) szorítókapcsaihoz van kapcsolva. Az áram tehát (A)-tól az (U) átváltórúgó- 50 csomag (1) középső kontaktusához, majd a (2) kontaktushoz, innen pedig a távbeszélőkészülékbe áramlik, majd a távbeszélőkészüléken az (U) átváltó többi kontaktusainak egyikéhez, például az (5) kontaktus- 55 hoz és innen a (4) kontaktuson keresztül a vonalvezeték (B) szorítókapcsához folyik. Ha ezzel szemben a fülke nincsen elfoglalva, úgy a (G) lábitósemelőrudazat nincsen megterhelve, ennélfogva a (b) ütköző 60 a (c) orron felfekszik, miáltal a kontaktusrúgók úgy vannak beállítva, hogy a (2) és (5) kontaktusok meg vannak szakítva, a (3) és (6) kontaktusok pedig be vannak kapcsolva. Az áram tehát akkor az (A) vo- 65 nalvezetékszorítókapocstól az (1, 3) kontaktushoz, majd az (N) mellékkészülékbe, vissza a (4, 6) kontaktushoz és a (B) szorítókapocshoz folyik. Ezen esetben az (N) mellékállomás van a beszédvezetékhez 70 kapcsolva, a fülke készüléke pedig ki van kapcsolva. Ezáltal lehetségessé válik oly nyilvános távbeszélőállomásokat, melyeket gyengén vesznek igénybe, azáltal jobban kihasz- 75 nálni, hogy ugyanazon vonalvezetékbe még egy magán-mellékállomást vagy egy második, pénzbedobással működő beszélő-