88758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás útépítési célokra szolgáló vert- aszfaltszerű massza előállítására

— 2 — megakadályozza a szükséges tömörítést, másfelől azonban bizonyos csekély meny­nyiség kenőanyagul szükséges, a tökéle­tes keverés ezen eljárásnál hasonlíthatat-5 lanul fontosabb, mint az eddig szokáso­saknál. A bitumen és kőzet keverése ezért lehetőleg tökéletes keverőgépekben vég­zendő és minden körülmények közt mind­addig folytatandó, míg csak a keverék 10 legcsekélyebb változása észlelhető. 5. A kátrány és kőzet felmelegítése, ki­véve esetleg erős fagy idejét, fölösleges, ugyanígy az ásvány előzetes szárítása is, ha a nedvesség nem tesz ki többet 2—3 15 súlyszázaléknál. 6. A burkolat vastagsága a kivihetőség szempontjából nincs határozott korláto­zásokhoz kötve, gyakorlati okokból azon­ban járdáknál a 2 cm-nél, kocsiutaknál 20 pedig, a forgalom nagysága szerint, 3—4 cm-nél nem szabad lejebb mennünk. 7. A laza por felöntési magassága a kí­vánt burkolatvastagságnak körülbelül kétszerese kell hogy legyen. 25 8. A lerakás előzetes felmelegítés nél­kül, minden időjárásnál, különösen esős időben is eszközölhető. 9. A tömörítéshez elegendő egy fel nem melegített kézihengerrel való lehengerlés, 30 minden egyebet a forgalomra bízhatunk. 10. Mivel a felszín, közvetlenül az el­készítés után, benyomások ellenében nagy szilárdsággal bír ugyan, de csak laza összefüggésű, nem ajánlatos egy kocsiútat 35 a forgalomnak első ízben meleg időjárás­nál átadni. 11. Ahol ez utóbbi eset el nem kerül­hető, vagy valamelyes okokból a forga­lom okozta gyors megszilárdulásra számí-40 tani nem lehet, az anyag nagyobb össze­tartását azáltal érhetjük el, hogy a majd­nem kész keverékhez mintegy 2—4%-nyi finom poralakú szurkot adunk. Ennek a kátrányban nem szabad feloldódnia (mely 45 esetben az anyag tömöríthetőségét káro­san befolyásolná), hanem csupán a kát­ránytól nedves porral való érintkezés út­ján fejt ki nagyon szembetűnő ragasztó­hatást. 50 Ilyfajta utak technikai előnyei főleg a következők: 1. A burkolatok az év minden szakában rugalmasak maradnak, szakadás után­engedő alépítményen sem fordul elő és a kopás a lehető legcsekélyebb. 55 2. Mivel a burkolatok szilárdságukat nem a bitumen ragasztóképességének, ha­nem csupán a szilárd tömörítésnek kö­szönhetik, ha egyszer letapostattak, még a legforróbb napsütés által sem befolyá- 60 soltatnak. Épp ily jelentősek a gazdasági előnyök: 1. A bitumenadalék nem sokkal na­gyobb, mint kátránykavicsutaknál, ezért kátránykavics alépítmény sem technikai, 65 sem takarékossági okokból nem szüksé­ges. A burkolat alkalmazása különben sincs semmi különös, az útépítéshez szük­séges, alépítményhez kötve; a burkolat úgy homokra, mint betonra, vagy le- 70 kopott kőburkolatra felrakható. 2. A keverék készítésénél, valamint a lerakásnál minden tüzelés szükségtelen, mivel maga a por és a kátrány keverése hideg úton végezhető a szokásos beton- 75 keverőkben. 3. Mivel az anyag a szállításnál előfor­duló nyomás alatt sem csomósodik és nem mocskolódik, tetszés szerint és kényelme­sen szállítható ós minden további meg- 80 munkálás nélkül lerakható. 4. Bárhol, minden különösebb eszköz nélkül (csupán egy közönséges beton­keverő szükséges) előállítható, miáltal a szállítási költségek tetemesen csökkennek. 85 Szabadalmi igények: 1. Eljárás vert aszfaltszerű útburkolatok számára való massza előállítására, az­zal jellemezve, hogy őrölt vagy termé­szettől fogva finomszemcsés kőzethez a 90 lehető legjobb keverés mellett a kőzet súlyának négy egész nyolc %-át kitevő mennyiségben oly bitument adunk, melynek olvadási pontja a víz fagy­pontja közelében fekszik. 95 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az anyaghoz hideg állapotban finom por­alakú szurkot adunk. I'allas nyomda, BudaDest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom