88732. lajstromszámú szabadalom • Készülék fluidumok kondenzálására
levegőből álló keverék a (J) köpeny belsejében a (d) vízszín felett uralkodó nyomásnál nagyobb nyomással áramlik az (f) fluidumvezetékbe, amely az (i) kam-6 rához vezet, amelyből a keverék az (1) csöveken halad át, amelyekben a kondenzálható fluidum kondenzálódik, míg a kondenzátum és a kondenzálhatatlan fluidum, beleértve a levegőt is, a (k) 10 kamrába jut, amelyben a kondenzátum a levegőtől elválik és a (p) cső útján az utóbbiban lévő vízzárba és ezen keresztül lialad, majd (ci)-nél a (J) köpeny belsejében lévő víztömeghez ömlik. A kondenzá-15 latlan fluidumot, mely a levegővel együtt a (k) kamrában foglalt helyet, valamely alkalmas ponton eltávolítjuk és pedig, ha az légköri nyomással vagy ennél nagyobb nyomással bír, közvetlenül a sza-20 bad levegőbe bocsátjuk. Rendszerint azonban — különösen pedig oly esetben, midőn a kondenzátor belsejében nagymértékű vákuum tartandó fenn, a levegővel kevert kondenzálhatatlan fluidum, 25 mely a (J) köpeny belsejében lévő víz felett van, a 750 mm-es higanybarométerre vonatkoztatva, kb. 700—725 mmnyi nyomással bír. Ily esetben járulékos komprimálóeszközöknek, pl. az (El) szi-30 vattyúnak vagy ejektornak alkalmazása kívánatos, míg a (k) rekeszben lévő vákuum célszerűen, pl. 500 mm-nek felel meg. A kondenzálatlan fluidumnak, illetve levegőnek a (k) rekeszből légköri 35 nyomásig fokozott nyomással való eltávolítása céljából, arra további hatást fejtünk ki az (El) szivattyú vagy második ejektor segélyével, mely már most a levegőt, illetve kondenzálatlan fluidumot 40 (o)-nál közvetlenül a szabad levegőbe vagy bármely más légköri, avagy más nyomású zárt térbe vagy körzetbe szorítja ki. A találmány szerinti készüléknél tehát 45 a gőz víz révén kondenzálódik, mely utóbbi az (E) ejektor kibocsátotta kondenzálható alkatrészt vagy alkatrészeket is kondenzálja. Különösen a találmány szerinti készüléknél jár jó hatással az, 50 midőn a kondenzálandó gőz a befecskendező kondenzátorok módjára közvetlen és tényleges érintkezésbe jut a kondenzáló vízzel. A kondenzáló víz a gőzre való hatása után az (E) ejektorból jövő fluidum kon- 55 denzálását akkor is eszközölheti, miután a (P) szivattyú a kondenzátorból e vizet eltávolította. Könnyen belátható tehát, hogy az (1) csövek a (P) szivattyú segélyével a (J) köpeny "belsejéből eltávolított 60 és kiszorított víz pályájába helyezhetők. Szabadalmi igények: 1. Készülék a levegőnek gőzkondenzátorokból gőzejektor segélyével való eltávolítására és az ejektor szolgáltatta 65 keverék kondenzálható alkatrészének kondenzálására, jellemezve oly (B) segédkondenzátor által, melynek hőátvivő része a (J) főkondenzátor köpenyén belül van elrendezve, mimellett 70 az ejektor szolgáltatta gőzlégkeverék a segédkondenzátorba jut és ezt a főkondenzátor hűtőközege hűti. 2. Az 1. igényben védett készülék foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, 75 hogy a főkondenzátor befecskendezési kondenzátor gyanánt van kiképezve és hogy a (B) segédkondenzátor (1) csövei a hűtőközegnek és a főkondenzátor csapadékának keverőkamrájában fek- 80 szenek. 3. A 2. igényben védett készülék foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a főkondenzátornak magában véve ismert módon (P) kondenzátorszivaty- 85 tyúval való kombinációja mellett a segédkondenzátor (1) csövei akként vannak a főkondenzátor keverőkamrájában elrendezve, hogy azok a (P) szivattyú révén előidézett legalacsonyabb 90 folyadékszint alá esnek. 4. Eljárás gőzlégkeverék kondenzálható alkatrészének kondenzálására az 1. igényben védett készülék segélyével, jellemezve azáltal, hogy a (J) főkön- 95 denzátor hűtőközegét csak akkor hagyjuk a (B) segédkondenzátor hőátvivő részére behatni, miután az a gőzt a főkondenzátorban már kondenzálta. 5. Az 1. igényben védett készülék foga- 100 natosítási alakja, jellemezve két, a (B) segédkondenzátorral összekötött gőzejektor által, amelyek közül az egyik a gőzlégkeveréket a segédkondenzátorba szállítja, a másik pedig a még nem 105 kondenzált keveréket a segédkondenzátorból kiszívja. 1 rajzlap melléklettel. JPallas nyomda, Budapest.