88728. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító és elégető kamra poralakú tüzelőanyagok számára
Megjelent 1930 . évi október hó 1-én . KA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRŐSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 88728. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Elgázosító és elégető kamra poralakú tüzelőanyagok számára. Weiss Miksa mérnök XJerűing-en. A bejelentés napja 1924. évi november hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi március hó 26-ika. Megkísérelték már poralakú tüzelőanyagoknak oly módon való elgázosítását, hogy alacsony hőmérsékleten égési levegőnek csupán részleges hozzávezetése mellett el nem 5 éghető és elégethető gázok elegyét állították elő, amely gázelegybe azután égési levegőt vezettek, hogy az elégethető gázokat azután maradékmentesen égessék el. Ezen eljárásnál azonban nehézségek lép-10 nek fel, mert az elgázosító és az elégető kamra között éles határ nem vonható és ennélfogva kifogástalan fokozatos elégetés nem volt lehetséges. A találmány azon alapszik, hogy az el-15 gázosító és elégető kamra légbebocsátó csatornákkal ellátott, áttört fal útján egymástól el vannak különítve, mimellett a fal előtt fekvő kamrában a porból és levegőből álló keverék elgázosítása megy végbe. A >0 falon átáramló gázokat légáram lefelé nyomja, illetve az elgázosító kamrába viszszaszorítja, úgy hogy az elgázosító kamrában túlnyomás keletkezik, míg a falból kiáramló szekunder levegő a gázoknak az 25 égési kamrában maradékmentes elégését eredményezi és a falat hűti. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 50 1- ábra az elgázosító és elégető kamra függélyes középhosszmetszete a 2. ábra 1—1 vonala szerint. A 2. ábra vízszintes hosszmetszet az 1. ábra 2—2 vonala szerint. A tüzelőanyagporból és levegőből álló ke- 85 verék ismeretes módon felülről áramlik az (a) elégetési kamrába, ahol 500—600° C hőmérsékleten elégethető és el nem égethető gázokra bomlik. A (d) elégető kamrát az (a) elgázosító kamrától elválasztó, 40 áttört (b) falban hűtő levegő átbocsátására szolgáló (c) csatornák vannak kiképezve, amelyekből nagyobb nyomású szekunder levegő olyan szög alatt áramlik a (d) elégetési kamrába, hogy az elgázosító kamrából 45 kiáramló gázokat nem ragadja magával injektorszerűen, hanem az elégetési kamrában kismérvű túlnyomás keletkezik. A primer és szekunder levegő kőzött tehát meghatározott, a kemence üzemétől függő, sza- 50 bályozható nyomáskülönbség keletkezik. A szekunder levegő bevezetése nemcsak felülről, hanem oldalról vagy alulról is történhet. Szabadalmi igény: 55 Elgázosító és elégető kamra poralakú tüzelőanyagok számára, jellemezve azáltal, hogy a két kamra nyílásokkal ellátott fal útján egymástól el van különítve, mimellett az elválasztó fal légbebocsájtó 60 csatornákkal van ellátva, amelyeken át ' szekunder levegő vezethető a fal nyílásain át átáramló gázokba, aminek révén az átvonuló gázok duzzasztását érjük el. 65 i rajzlap melléklettel. P.'illas nyomda, Budapest.
