88719. lajstromszámú szabadalom • Csilagtérképes delejtű óra
Megjelent 193Q. évi október hó 6 1-én. _____ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88719. SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. I —— - • ' ——— - ' —^•áét^MÉ Csillagtérképes delejtű óra. Stóhansel Ede és Stóhansel József tisztviselők Budapest. A bejelentés napja 1923. évi december hó 14-ike. A csillagászati helymeghatározás derült ég mellett ismert módon akadálytalanúl történhetik. Borúit időben azonban, midőn sem a nap, sem pedig csillagok az 5 égen nem láthatók, a helymeghatározás nehézségekbe ütközik. A tájékozódás tisztán delejtű alapján pedig mindig bizonytalan, ha nem tudjuk előzetesen pontosan megállapítani, hogy hol vagyunk. 10 A találmány tárgya éppen azt célozza, hogy borús időben is lehetővé tegye a helyes tájékozódást és a szükséges útiránynak pontos megállapítását. A találmány azon gondolaton alapszik, hogy ha 15 borús időben nem is láthatjuk a csillagos eget és nem tudjuk megállapítani az egyes csillagcsoportok helyzetét, úgy ezt azáltal pótolja, hogy oly szerkezetet létesít, amelyen a sarkkörüli csillagképek 20 teljesen azonos mozgást végeznek, mint amilyent azok tényleg az égbolton leírnak. Ezen szerkezet lényegében óramű bői áll, amelynek 24 óra alatt egyszer körülforgó óratengelye, ill. óramutatója 25 van, amelyhez a sarkkörüli főbb csillagokat feltüntető csillagtérkép olyképp van erősítve, hogy az óramutatóval, ill. óratengellyel együtt forogni kénytelen. Az óra számlapja 24 órás beosztással van el-80 látva, melyen az éjjeli és nappali időszakok eltérően vannak jelezve, azonkívül az éjjeli időszaknak megfelelően földrajzi fokbeosztással, valamint az észak, dél, kelet, nyugat jelzésekkel is el van látva. 35 Végül az óratengely fölött delejtű is van elrendezve. A rajzon az 1. ábra a találmány vázlatos felülnézetét, a 2. ábra pedig vázlatos oldalnézetét, ill. függélyes metszetét mutatja. A rajz 1. ábráján látható oly óraszám- 40 lap, mely 24 órás időbeosztással van ellátva és pl. az 1—12. számok a nappali órákat, ill. az éjféltől délig lepergő órákat jelzik, míg a I—Xll-ig terjedő számok a déltől éjfélig terjedő időszakban mutat- 45 ják az órákat. Az időbeosztáson kívül az óraszámlapnak ezen kétféle számjelzéssel ellátott részei 0°—180°-ig terjedő földrajzi fokbeosztással is el vannak látva. A találmány céljára, bármely pontosan járó 50 óra felhasználható, a fontos csak az, hogy kezdettől fogva, vagy utólagos átalakítás révén 24 óra alatt egyszer körülforgó óratengelye legyen. Ezen óratengelyhez van ismert módon hozzáerősítve az órákat 55 jelző (a) mutató, továbbá egy ezen mutatóval kapcsolatos (b) lap, vagy tárcsa, mely a Síarkkörüli fontosabb csillagképeket és elsősorban a göncölszekér hét csillagját, tünteti fel. Maga a (P) sarkpont 60 összeesik az óramutató forgástengelyével és ennek megfelelően a göncölszekér 2 hátsó kereke beleesik az óramutató irányába. Végül az óramutatótengelyének meghosszabbításában a (b) osillagképtár- 65 csa fölött (c) delejtű van elrendezve. Az óraszámilapon továbbá (E, D, K, N) jelzések vannak az észak, dél, kelet, nyugat világtájaknak megfelelően. A földrajzi helymeghatározáshoz tud- 70 valevőleg tudni kell, hogy egy bizonyos időpillanatban mekkora az egyes csillagok, ill. csillagképek elhajlási szöge. Ezen szöget a találmány szerinti órán lévő fokbeosztáson éjjel, borúit időben is leol- 75 vashatjuk, aminek alapján a földrajzi helyzetet ismert módon pontosan kiszámíthatjuk és ennek megtörténte után az
