88711. lajstromszámú szabadalom • Vasúti síntalp vasbetonból
Megjelent 193Q. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88711. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Vasüti síntalp vasbetonból. Szobotka Rezső ny. műszaki főtanácsos Budapest. A bejelentés napja 1923. évi április hó 30-ika. A találmány tárgya vasbetonból készült vasúti keresztaljzat vagy síntalp, amelynek az a lényege, hogy rajta a sínszékek a betongerendát kívülről körülölelő leme-5 zekből van kiképezve, még pedig olykép, hogy ezen lemezeknek felfelé álló nyúlványai rézsútosan levágva fatömbök közbeiktatásával egyesíUelnek, úgy hogy két-két ilyen nyúlványpár között egy trapézalakú 10 vályú keletkezik a sín felvételére, mely utóbbi ebben oldalról bevert faékek segélyével rögzíttetik. A sínszéknek ilymódon való kiképzése egyrészt rugalmas felfekvést és másrészt 15 tartós szerkezetet biztosít, amennyiben a betontalpon kívül alkalmazott lemezborítás vagy páncél nagy felületen fekszik fel, s ennélfogva az átvitt erők jobban eloszlanak, a meglazulás veszélye pedig úgyszól-30 ván ki van zárva. Emellett a sín nem érintkezik közvetlenül a vas tartószerkezettel, hanem csak a közbeiktatott ékek és fatömbök révén, úgy hogy rugalmas ágyazás mellett elkerüljük 25 a fémrészek deformációjából származó ellazulást. A sín alatt a vályú fenekén célszerűen szintén egy faalátétlemezt rendezünk el, úgy hogy a sín scholsem érintkezik a be-30 tonnái, s ilykép a fatalp előnyét egyesítettük a betontalp tartósságával, s amellett elkerüljük az ugyancsak meglazulásnak kitett sínszegek alkalmazását. A szerkezeti részleteket a mellékelt rajz 85 kapcsán fogjuk ismertetni, amelynek 1. ábráján a találmány szerinti sínszékkel felszerelt vasbetontalp egyik oldalát távlati képben mutatjuk be. A 2. ábra ennek alulnézete. A 3. és 4. ábrán hasonló ábrázolásban egy 40 más kiviteli alak a hozzátartozó felülnézettel látható. Az 5. ábra az 1. ábra vízszintes metszete a fatömböket összefoglaló csapszögek síkjában metszve. A 45 6. ábra az utóbbira merőleges, VI—VI vonal szerinti metszet. A 7. ábra pedig a 4. ábrára merőleges, VII—VII vonal szerinti metszet. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a sínszék 50 az (1) betongerendára alkalmazott, két U-alakban meghajlított erős (2) vasbádog lemezből áll, amelyek a betontalpat a megfelelő helyeken alul és kétoldalt körülölelik és helyzetükben a betontalp élein be- 55 ágyazva a (3) szalagvasak és (4) szögvasak által vannak összefoglalva; ezek esetleg végig is haladhatnak, s egyben a betontalpat megsérülés ellen védik. A (2) borító lemezeknek a betontalp felső színe fölé ki- 60 nyúló és ékalakúra lemetszett nyúlványaik vannak, amelyek között az (5) fatömbök vannak beillesztve és (6) csavaros csapszegek által vannak összefoglalva. Ezek az alkatrészek a betongerenda normális vas- 65 betétjeihez lehetnek hozzáfoglalva, pl. kampós végű (7) szegecsek által. Ilymódon a vaslemezzel szegélyezett (5) betéttömbök a betongerenda felső felületével egy trapézalakú vályút képeznek, amelyben a sín cél- 70 szerűen egy (8) faalátétlemezen elhelyezendő. A sín helyzetének biztosítására már most az oldalról beverendő (9) ékek szolgálnak, amelyek úgy vannak méretezve, hogy a sí- 75 nek pontos nyomtáva biztosíttassék. A nyomtávnak adott esetekben (kanyarulatokban) való kibővítését másként méretezett ékek alkalmazásával érhetjük cl.
