88693. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbolsav és kresolok kitermelésére és gázlángszén őskátrányolajaiból

Megjelent 1930 . évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88693. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás karbolsav és kresolok kitermelésére a gázlángszén őskátrányolajaiból. Gelsenkirchener Bergwerks A.-G. Abt. Schalke és dr. Schütz Ferenc vegyész Gelsenkirchen. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 29-ike. A gázlángszenek őskátrányolajai, 50%-ig terjedő mennyiségben, alkoliákban old­ható alkatrészeket tartalmaznak, melyek legnagyobb részükben, az aromás fenolok-5 hoz tartoznak. A kokszolókemencekát­ránynak ősidők óta szokásos feldolgozásá­hoz alkalmazkodva, az őskátrányolajoknak vizes lúgokkal való extrahálásával, igen komplikált összetételű, számos homologból 10 álló keveréket kapunk, mely homológok közül a magas forrpontú alkatrészek túl­súlyban vannak. A nyers őskátrányfeno­lok ezen keverékének szétválasztása még hasonlíthatatlanul nagyobb nehézségeket 15 okoz. mint a kokszolókemencekátrány­fenolok szétbontása. Az őskátrányfenolok legnagyobb értéke, egyelőre ameddig a magas forrpontú homológoknak műszaki szempontból ki-20 elégítő értékesítésére módot nem találnak, ezen sor alacsony forrpontú kiinduló tag­jaiban van, tehát a karbolsavban és a kresololtban. Ezek igen értékesek a kémiai ipar nyersanyagaiként, továbbá fertőtle-25 nífőszerekként, valamint a műgyanták előállítására kiindulási anyagokként való alkalmazásra. Azt találtuk már most, hogy ezeket az értékes fenolokat, melyek kb. 205°-on alul 30 forrnak, az őskátrányolajokból egyedül lehet extrahálni, anélkül, hogy a nagy ballasztot képező kisebb értékű magasabb forrpontú fenolokat is fel kellene dolgozni, Az erre vonatkozó eljárás abból áll, hogy 35 egyrészt a feldolgozandó olajok 205°-on aluli forrpontú fenoltartalmának meg­állapítása után, azokat az alkálimennyisé­geket, melyek az extrahálásra szolgálni vannak hivatva, egyedül az extrahálandó alacsony forrpontú alkatrészeknek meg- 40 felelően szabjuk meg, vagy bizonyos kö­rülmények közt, még az elméletileg szük­séges mennyiségen alul is maradunk ezzel és másrészt, hogy a lúgok az eddig szoká­sosnál nagyobb hígításban, pl. csak 5%-os- 45 ban, alkalmazzuk. Ezáltal csak az alacsony forrpontú fenolok alakulnak át vízben oldható fenolátokká, míg a magasabb forr­pontúak a neutrális olajokban oldva ma­radnak. Minthogy pedig ezen hígított 50 fenolátlúgokban csak igen kevés neutrális olaj oldódik fel, ezért egyszersmind a ké­nyelmetlen derítőgőzölés is elesik itt. Az őskátrányfenolok parciális extrahá­lásának ez a módja, az eddig szokásos 55 totális extrahálással szemben, nagy meg­takarítást jelent vegyszerekben, mint pl. alkáliákban és savakban, úgyszintén ama veszteségek jelentékeny csökkentését ered­ményezi, melyeket a fenolok vízben való 60 oldhatósága okoz. Az eljárás továbbá sok munka megtakarítását teszi lehetővé és a készülékberendezést egyszerűsíti. Továbbá míg az őskátrányolajok totális extrahálá­sakor igen nehezen szétválasztható keveré- 65 ket kapunk, mely csak 33%, 205°-nál forró alkatrészeket tartalmaz, addig a jelen el­járás szerinti parciális extrahálás olyan nyers fenolt szolgáltat, mely 86%-ig tartal­maz 205°-on alul forró homológokat. Ez a 70 nyers fenol aránylag könnyen, szükség esetén az ismert szétválasztó módszerek­kel, karbolsavra és a három isomer­kresolra bontható szét. A nagy előnyök, melyeket az ilyen eljárás nyújt, könnyen 75 beláthatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom