88687. lajstromszámú szabadalom • Ütközőbak berendezés

eltolódik, mikor is a homoknak egy részo a (9, 10) homlokfalon átömlik, a vágányon szétterül, úgy hogy ahhoz a fékezőhatás­hoz, melyet a zárt (13) homokrakás kifejt, 5 még az az ellenállás is hozzájárul, me­lyet ismert módon a vágányra szórt ho­mok kifejt. Az a körülmény, hogy az ütközőbak a vágányon szabadon eltolható, azzal az 10 előnnyel jár, hogy az ütközőbak berende­zés még akkor is, ha a bakra egyszer vagy többször vonat ráfutott és a bak minden egyes ráfutásnál eltolódott, min­dig üzemképes állapotban van, mivel ek-15 kor az ütközőbak eltolódásának megfele­lően a vágányon csakis a hely változik, melyen a vonatnak fékezése beáll. Ha nagy eleven etők felfogásáról van szó, mely célból nagy bakeltolódásra van 20 szükség, akkor ajánlatos, ha arról gon­doskodunk, hogy a homok egészben vagy részben oldalt kitérjen. Ecélból a homlok­fal egész magasságában vagy annak csak egy részében, a bak eltolódási irányára 25 ferdén állítható. A homlokfalnak, ez a ferde beállítása oly képen is eszközölhető, hogy a homlokfal ékalakra előrenéző éllel készül. Számolva azzal a lehetőséggel, hogy fagy 30 esetén a fékellenállást adó rakás meg­fagy és ezáltal a fékellenállást ellenőriz­hetetlenné teszi, a berendezést úgyis léte­síthetjük, hogy az ütközőbak az említett homlokfalon kívül még egy ferdén lefelé-85 nyúló lemezzel van ellátva, mely a hom­lokfalnak felső élén kifelé túlnyúlik. A tapasztalat mutatta, hogy a homok vagy efféle fagy esetén csak felületén fagy be. Ha tehát a homlokfal felső élével a meg-40 fagyott anyagréteg alatt marad, akkor lényegében mindig egyenlő ellenállásra talál. Hogy ezt elérjük, tehát csak arról kell gondoskodnunk, hogy a homlokfal felett levő megfagyott réteget alkalmas 45 módon eltávolítsuk, amit az említett ferde lemezzel elérünk. Ily módon tehát lehe­tővé válik, hogy fagy esetén és ennek kö­vetkeztében felületén megfagyott homok­nál is kifogástalan fékezést kapunk. Szabadalmi igények: 50 1. Ütközőbak berendezés, mely homlokfal­lal ellátott eltolható bakból és a hom­lokfal előtt alkalmazott homok- vagy efféle halomból áll, azáltal jellemezve, hogy az ütközőbak a síneken fekszik 55 és a sínfej alá nyúló vezetékekkel van ellátva, melyek anélkül, hogy szabad eltolását a síneken akadályoznák, a sínekről való leemelés ellen biztosítják oly célból, hogy a homok- vagy efféle 60 halomnak ellenállása a bak eltolódá­sának megfelelően egyformán ér­vényre jusson. 2. Az 1. alatt igényelt ütközőbak berende­zésnek kiviteli alakja, azáltal jellé- 65 mezve, hogy a homlokfal többrészű és egyes részeinek egymáshoz képest való elállítása által különféle magasságok­ban beállítható. 3. Az 1. alatt igényelt ütközőbak berende- 70 zésnek kiviteli alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a baknak a sínfej alá nyúló karomvezetékei csak egyoldalú­lag vannak alkalmazva, oly célból, hogy a másik oldalon a sínvégeknek 75 hevederösszeköttetései részére hely maradjon. 4. Az 1. alatt igényelt ütközőbak beren­dezésnek kiviteli alakja, azáltal jelle­mezve, hogy az ütközőbakon egy, a 80 homlokfalnak felső élén túlnyúló, fer­dén lefelé irányított lemez van alkal­mazva oly célból, hogy a homlokfal felső szélénél magasabban fekvő ho­moknak vagy effélének rétegét eltá- 85 volítsa. 5. Az 1. alatt igényelt ütközőbak beren­dezésnek kiviteli alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a homlokfal eltolódási irányához ferdén van beállítva. 90 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 88689

Next

/
Oldalképek
Tartalom