88625. lajstromszámú szabadalom • Szögmérővel egyesített háromszögvonalzó

nyomtatás útján kiképezve. Ezen megoldáshoz tartozik még a szögnek (b) csúcsa körül forgathatóan elrendezett (f) mutató (lásd 3—5. ábrákat is), melynek 5 hegye mutatja a pontos fokokat, míg a mutató (i) hosszközéprését állítjuk be a mérendő szögszárra, vagy pedig ezen résen át húzzuk meg a keresett szögnek szárát írónnal. A mutató hegyéhez közel ki-10 szélesedik és (h) kivágással bír, amelyen át a szög nagyságának megfelelő fokszámot olvassuk le. A mutató vége villaalakban fogja körül az (n) kivágásnak szélét (4. ábra), mimellett a felső (g) 15 villaszár alkotja a tulajdonképpeni mutatót, míg az alsó (g') villaszár az (f) mutatókar vezetésére szolgál. A mutató forgástengelye természetesen bele kell hogy essen a szögmérő fokbeosztásának 20 (b) középpontjába. Mivel ennek csúcsalakúnak kell lenni, azért a vonalzó falába be van eresztve egy (j) tárcsa, mely körül az (f) mutatónak (k) gyűrűs végződése van forgathatóan elrendezve. 25 Ezen (j) tárcsa tartalmazza a csúcsalakú (b) középpontot alkotó és jelen példánál háromnegyed körcikkalakú (m) kivágást. A (j) tárcsa körül a mutató 0—180 fokig szabadon elforgatható, mely célból a 30 mutató szélső helyzeteinek megfelelően, a vonalzó falában (1) hosszrések vannak, melyekbe a mutató szélső helyzeteiben szélességének felével behatol. A szögmérőnek (b) középpontját a mé-35 rendő vagy kijelölendő szög csúcsához illesztjük oly kép, hogy szokott módon a szög egyik szára összeessék a szögmérő alapvonalával. Ha mérésről van szó, úgy (f) mutatót addig fordítjuk el, míg a má-40 sik szögszárat a mutatónak (i) hosszrése fedi, mikor is a (h) nyíláson át a fokok száma leolvasható. Ha szöget kívánunk kijelölni, úgy a mutatót a kívánt fokszámra beállítjuk és a keresett szögszárat 45 a mutató (i) hosszrésén át írónnal meghúzzuk. Szabadalmi igények: 1. Szögmérésre használható háromszögvonalzó, jellemezve háromszögvonalzónak szögmérővel való egyesítése által. 50 2. Az 1. alatti háromszögvonalzó kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a szögmérő fokbeosztása a háromszögvonalzó oldallapjain van kiképezve és hogy a fokosztásvonalak a vonalzó széléig ki- 55 futnak, míg a szögmérő csúcspontja a vonalzó egyik oldalának belső szélén van kiképezve. 3. Az 1. alatti szögmérésre használható háromszögvonalzó kiviteli alakja, az- 60 által jellemezve, hogy egy rendes kiképzésű szögmérő alapja és ívrésze külső szélén háromszögalakra vannak kibővítve. 4. Az 1. és 3. alatti háromszögvonalzó ki- 65 viteli alakja, jellemezve a szögmérő csúcspontja mint forgáspont körül forgathatóan megerősített (f) mutató által. 5. Az 1. és 3—5. alatti háromszögvonalzó 70 kiviteli alakja, jellemezve a mutatóban kiképezett hosszközéprés által. 6. Az 1. és 3—6. alatt igényelt háromszögvonalzó kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a mutató egyik végén 75 (k) gyűrű van, mely a vonalzó testébe beeresztett (j) tárcsa körül van forgathatóan elrendezve, mely a szögmérőnek csúcsalakú (b) középpontját alkotó (m) kivágást tartalmaz. 80 7. Az 1. és 3—7. alatti háromszögvonalzó kiviteli alakja, jellemezve a vonalzó belső szélén kiképezett és a mutatót szélső helyzeteiben félszélességben befogadó (1) hosszrések által. 85 8. Az 1. és 3—8. alatti háromszögvonalzó kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a mutató villaszerűén fogja közre a háromszögvonalzó félköralakú kivágásának belső szélét. 90 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.