88625. lajstromszámú szabadalom • Szögmérővel egyesített háromszögvonalzó
Megjelent 193 Q. évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88625. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Szögmérővel egyesített háromszögvonalzó. Kedves Ferenc tisztviselő Torda. A bejelentés napja 1924. évi október hó 12-ike. A rajzolásnak főeszközei a körző és vonalzó. Gyakran van szükség azonban szögmérőre is, amelyek eddig önálló rajzeszközt alkottak. Tapasztalati dolog azon-5 ban, hogy munka közben az eddig használatos fémből vagy papírból készült szögmérők kis méreteik folytán könnyen elkallódnak vagy oly helyre kerülnek, ahol azokat nehéz megtalálni. Éppen la-10 pos voltuk folytán a szögmérők könnyen becsúsznak a rajzpapír alá, amellett használat közben könnyen elgörbülnek vagy eltörnek. Végül valahányszor szöget akarunk mérni, a vonalzó helyett szögmérőt 15 kell kézbe venni, ami felesleges idővesz teséget okoz. Fenti hátrányokat a találmány azáltal küszöböli ki, hogy a szögmérőt vonalzóval egyesíti. Az egyesítés többféleképpen tör-20 ténhetik. Egyik módja az, hogy a szögmérő fokbeosztását egyszerűen a háromszögvonalzó oldallapjain képezzük ki és a fokosztás vonalait egészen a vonalzó külső széléig hosszabbítjuk meg. Ezen 25 megoldásnál a háromszög vonalzóalakja teljesen változatlan marad és csakis a háromszög oldallapjai láttatnak el tetszőleges módon fokbeosztással. Egy másik megoldási módnál megtartjuk a szögmérő 30 eredeti ala,kját és fokbeosztását, viszont a szögmérő egyetlen egyenes oldalát és fél körét toldjuk meg olykép, hogy háromszögvonalzót kapjunk. Ekkor előnyösen a szög csúcspontjába forgathatóan erősítetl 35 mutatót alkalmazunk, mely úgy a leolva sásra, valamint a szög szárának megjelölésére szolgál. A rajzon két példaképpen] kiviteli alakja látható a találmánynak, melyektől a találmány lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzel- 40 hető. Az 1. ábra egy fokbeosztással ellátott közönséges háromszögvonalzó, a 2. ábra egy háromszögvonalzóvá kibővített szögmérő, a 45 3. ábra ehhez tartozó részlet nagyobb léptékben, a 4. ábra metszet a 2. ábra A—B vonala szerint, az 5. ábra pedig metszet a 3. ábra C—D 50 vonala szerint. Az 1. ábra szerinti (d) háromszögvonalzó a közönséges háromszögvonalzóktól csakis abban tér el, hogy a vonalzó egyik oldalán belső szélén a szögmérőknél 55 szokásos és a szög csúcsát jelző (b) bevágás van. Ezen bevágás mint középpont körül képzelt (c) fokbeosztás (e) osztásvonalai a vonalzó másik két oldalán végigmennek és kifutnak az oldalak szé- 60 léig. Világos, hogy ezen háromszöggel azonos módon mérhetünk szögeket és jelölhetünk ki szögeket, mint bármely közönséges szögmérővel. Hasonló elven egyenszárú háromszög is ellátható fok- 65 beosztással. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a rajzeszköz gerincét a szögmérőszerű (c) fokbeosztás alkotja, mely szögmérő azonban külső oldalainak meghosszabbítása 70 révén háromszögalakra van kiegészítve. Ezen háromszögvonalzó tehát abban tér el elsősorban a rendes háromszögvonalzóktól, hogy belsejében a szokásos háromszögalakú kivágás helyett félköralakú (n) 75 kivágás van, mely körül ismert alakban van egy szögmérőnek (c) fokbeosztása a vonalzó testén tetszőleges módon, például
