88615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényes szalagok, fonalak, hártyák és lemezek előállítására viszkózból
Megjelent 193Q . évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRftSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88615. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Eljárás fényes fonalak, szalagok, hártyák és lemezek előállítására viszkózból. Erste böhmische Kunstseidefabrik A.-G. Theresienthal b. Arnau a/E. A bejelentés napja 1924. évi április hó 16-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1923. évi május hó 18-ika. A 260479. és 24084G. sz. német és 489881. és 512318. sz. francia szabadalmaikból már ismeretessé váltaik olyan savas fonófürdők, amelyek ammonszulfátot tartalmaz-5 tak. Ha azonban az ezen szabadalmakban ismertetett feltételek mellett fonunk, a nyert selyem nyugtalan fényű lesz és nyúlása és szakítása szilárdsága sem kielégítő. 10 Ismeretessé váltak továbbá a 187947. és 287955. sz. német szabadalmakból olyan eljárások, melyeknél viszkózoldatokat megfelelő alaikú nyílásokból olyan leiválasztófürdőbe vezették, melyek kénsavból 15 és disizulíátból, vagy pedig savas és neutrális szulfátból álltaik. Ezen eljárások szerint csak akkor lelhetett fényes fonalakat létesíteni, ha egyrészt a fürdő ,sa,v- ós sótartalma, másrészt a viiszikóz sa-20 játsiágai, különösen összetétele és érettsége egymáshoz alkalmas viszonyban ál-Jofctak. A tapasztalat azt bizonyította, hogy általában a frissebb viszkóz, a fonófürdő nagyobb siavtartallmáit igényli éls 25 .viszont, mi mellett a kész fonál fontosabb sajátságai, mint a nyúlás és vízé 11 óság annál jobbak lesznek, mennél frissebb a fonásra kerülő viszkóz. Ha azonban aránylag friss viszkózt kell fonni és a 30 fonófürdő sav tartalmát a sótartalom fokozása köziben lényeglesen csökkentjük, akkor különböző hátrányok, pl. könnyű foníalszakadás, kemény selyem, stb. lépnek fel. Ha ellenben friss viszkóz fonásá-35 nál a sav tartalmat annyira fokozzuk, hogy a fonás kifogástalanul mehessen végbe, a keletkező fonalban kis buborékok lépnek fel, melyek a kész fonál szilárdságát csökkentik. Nagyértékű műselyemnek állandó ösz- 40 szetételű viszkózból való előállításakor tehát az alkalm'azandó fonófürdő savtartalma egy kritikus határral bír, melynek túllépése esetén a fonálban buborékok lépnek fel. A viszik ÓK azonos módon azonos 45 cellulózból való előállítása esetén e kritikus határ állandó, ellenben igen erőfeen változik a nátroneellulóz és a xantogemat feUdolgozíási módjával és különösen a felddlgO'Ziásra került cellulóz minősége 50 szerint. Azon meglepő megfigyelést létesítelttük, hoigy a fentjelzett kritikus saVhatárt meisszememőleig túlléphetjük: a nélkül, hogy a fonalban buborékok képződnének, 55 ha a fonóifürdőhöz kismennyiségű atmimonsót,, pl. ammonszulfátot adagolunk. Ezen jelenség meglepő, mert nátri umszulfúttal még akkor sem érhető el, ha e sót az ammonsziuilfát többszörös mennyiségében 60 alkalmiaiznók is. Ha közömbös fonótfürdőről lenne szó, akkor a jelenség még érthető lenne, mert az ammonsók a viszkózra közömbös oldatban kémiailag hathatnak. JSavasoldatiban ellenben e hatás teljesen 65 várat la 11. mert a 240846. német szabadalom szerint ilyen eseteikben az ammonsízulfátot csak mint társ-kisózó anyagot isimerték. Általában már kis mennyiségű amimonszulfát elégséges. Rendes viszo- 70 nyok között a jelzett hatást már 5% marnoniszulfáitnalk a fürdőhöz való adagolásaikor elérhetjük, de ha ezen 5%-ot fokozzuk, még abnormális, pl. nem elsőrendű cellulózból készült viszkóz is bubo- 75 rékmentesen fonható. 1. példa: 8.0% cellulózt és 7.0% náitront tartalmazó viszkózoldatot 18°-on való
