88606. lajstromszámú szabadalom • Akna nélküli kút

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88606. SZÁM. — XXI/e. OSZTÁLY. Akna nélküli kút. Hajnal Imre kútfúrómester Hódmezővásárhely. A bejelentés napja 1924. évi május hó 30-ika. A találmány célja az ú. n. kádas vagy aknás kutaknál az akna építését, mely a jelenlegi nagy anyagárak és munkabérek folytán az ily kutakat oly rendkívül költ-5 ségessé teszi, hogy azok építésére ezidőszerint csak ritka esetben kerülhet a sor, minden esetben, vagyis függetlenül az illető helyen lévő altalajnak a vizet kisebb vagy nagyobb méirtékben áteresztő termé-10 szetétől, teljesen kiküszöbölni és így a kutak létesítését a fogyasztók nagy rétegei számára bármily viszonyok között is lehetővé tenni. Itt a feladat a következő: Az altalajban levő, tekintetbe jövő rié-15 tegek vízátbocisáitó képességének mértéke tudvalevőleg nagyon különböző. A görgetegtől nagy, közepes és aprószemű kavicstól, a durva és finom homoktól kezdve egészen az igen finomiszeímű, iszappal ás 20 más ily anyagokkal kevert homokig, valamint a humuszos talajokig a vízátbocsátó képesség mindinkább csökken. Ezenkívül erősen homokos talajnál a talajvizet közvetlenül szivattyúzni nem is 25 lelhet, merít a szűrőn keresztülszívott homok folytán egyrészt a víz használhatatlanná válik, másrészt pedig a cső bedugul, sőt csakhamar a szűrő is eltömődik. Ismeretesekké váltak már ugyan oly 30 kutak (az amerikai vagy abessziniai kút neve alatt is ismeretes Norton-kutak), amelyeknél egyszerűen alsó végén lyukazott falu, erős vascsövet vernek le az altalajba és közvetlenül, tehát minden akna 35 nékül szívatják fel a vizet a vascsövön át, de egyrészt e kutak csak egészen csekély vízmennyiség nyerésére alkalmasak, másrészt pedig kizárólag nagy mértékben vízáteresztő természetes kavicsréteget 40 tartalmazó altalaj esetén használhatók. Ezzel szemben a találmány tárgya, eltekintve attól, hogy a Norton-kutak vascsöveinél jóval csekélyebb falvastagságú és átmérőjű, tehát lényegesen olcsóbb csövek alkalmazását teszi lehetővé, kivétel 45 nélkül minden esetben, tehát a legnagyobb mértékben homokos altalajok esetén is alkalmas arra, hogy aknanélküli kutakat a gyakorlati követelményeknek minden tekintetben megfelelő módon, 50 vagyis akként létesítsünk, hogy a víz kielégítő mennyiségben és tiszta állapotban legyen szolgáltatható. A találmány lényege mindenekelőtt abban van, hogy az altalajnak a víznyerés 55 szempontjából tekintetbe jövő rétegében (az alább ismertetendő módon) üreget létesítünk, ezt (ugyancsak az alább közelebbről ismertetendő módon) kellően nagyszemű kaviccsal megtöltve, a leg- 60 jobb természetes kavicsréteget azonos hatással helyettesítő mesterséges kavicskamrát hozunk létre és e kavieskamrába oly eső alsó részét ágyazzuk be, melyezen alsó részében az eddigi ú. n. „vízfelvezető 65 csövet" helyettesíti, közvetlenül ehhez csatlakozó felső részében pedig szivatytyúoső gyanánt szolgál. Az utóbbi jellemző sajátság tekintetében, világos öszszehasonlítás kedvéért megjegyzendő, 70 hogy a közönséges aknás kutaknál tudvalevőleg az akna feneke az altalaj vízáteresztő rétegével, az ide egyszersmindenkorra bevert vízifelvezető cső útján közlekedett, amelyen át, a víznyomás 75 nagysága szerint, az akna feneke fölött kisebb-nagyobb mennyiségű víz gyűlt össze és az akna ezen vizébe, lábszelepes végével, szabadon merült be a szivattyúcső. Ezzel szemben a találmány tárgyánál 80