88581. lajstromszámú szabadalom • Önműködően tömítő, több részből álló öntőforma
változásai még ennél az elrendezésnél is felléphetnek, a formaszekrényeket célszerűen nem zártan állítjuk elő, hanem a formaszekrénynek az ütköző felülettel 5 szemben fekvő falazatát elhagyjuk. A tömítő lécek hatása emellett megmarad és most is gyűrűalakú tömítő felület képződik az ütköző felület peremén. Azonban, ha a formaszekrény hátsó fala hiányzik, 10 az ütközőfelület középső részében a formahomok egyáltalában nem, vagy csak csekély mértékben nyomódik össze és ez a homok, alakváltozás nélkül, vagy csak igen csekély alakváltozással szoríttatik ki 15 hátrafelé a formaszekrényből. A forma üreges tere sem szenved tehát alakváltozást. Ahol a formán áthatoló munkadarab felületei megközelítőleg párhuzamosak a forma összesajtolásánál kifejtett nyomás 20 irányával, ott az ismertetett eljárásnál nem lép fel minden további intézkedés nélkül a formának a munkadarab felületeire gyakorolt felületi nyomása és ezzel együtt ezen felületek tömítése. Ebben az 25 esetben a tömítő léceket nem rendezzük el párhuzamosan a munkadarab tömítendő felületeivel, hanem ezekhez képest szög alatt hajlóan, úgy hogy a formarészek összesajtolásánál a tömítőléc és az ütköző 30 felület között elhelyezett formahomok az ékalakúan összefutó közbeeső tér csúcsába szorul, úgy hogy a formahomok szorosan csatlakozik a munkadarabhoz. A mellékelt rajz a találmány szerinti 35 öntőforma példaképpeni kiképzését mutatja, két sínnek összehegesztése céljából történő aluminothermikus körülöntésével kapcsolatban. Az 1. ábra az egyik formaszekrény-felen át 40 vett keresztmetszet, az A—A vonal szerint, homoktöltés nélkül. A 2. ábra ugyanolyan metszet a homokkal telt formaszekrényfelen át, a formarészek összesajtolása előtt. A A5 3. ábra az üres formaszekrényen át vett B—B szerinti hosszmetszet. A 4. és 5. ábrák a formának C—0 szerinti vízszintes metszeteit szemléltetik, még pedig a 4. ábra a formafelek összesajto-50 lása előtt és az 5. ábra, azoknak összesajtolása után. A 4. és 5. ábrákba csak az összehegesztendő sínek egyike van berajzolva, míg a másik el van hagyva. Valamennyi ábrá-55 ban (d) jelöli a formaszekrény falait, (e) a tömítőléceket, (f) a formahomokot, (g) az aluminogenetikus öntvény számára való üreges teret, (h) a formahomoknak a formaszekrény peremei fölötti túlnyúló részét, (k) a formafelek összeszorítására 60 alkalmas orsókat, (m) az összehegesztendő sínek egyikét. Az 1. és 2. ábrákban figyelemreméltó a tömítőléoeknek a sínkeresztmetszet kontúrvonalaihoz idomuló vonalvezetése. A sínütközés alsó oldalán a tö- 65 mítőléc szög alatt hajlik a síntalpihoz, úgy hogy a két formafél összeszorításánál a homok kénytelen a két fél közötti ékalakú közbeeső térbe nyomulni és a síntalpnál tömítést létesíteni. Hasonló 70 módon van vezetve a léc a síntalp felső oldalán, valamint a sínfej felső és alsó felületein. A 3. ábra azt mutatja, hogy a tömítőléc az ütköző felület körül önmagában teljesen zárt keretet alkot, mely meg- 75 felelő tömítő felületet létesít. A 4. és 5. ábrák összehasonlítása azt mutatja, hogy összeszorításnál a formaszekrényben mily módon tolódik el a forma homokmagja. Szabadalmi igények: 80 1. Több részből álló öntőforma, mely a formarészeknek egymáshoz és a formába behelyezett munkadarabokhoz képest való önműködő tömítését célozza, jellemezve azáltal, hogy minden 85 egyes formaszekrénynek az ütköző felületet határoló falazatai peremeikkel kissé visszamaradnak az ütköző felületek mögött. 2. Az 1. alatti igényben védett öntőforma 90 foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a formaszekrényeknek az ütköző felületet határoló belső falainál, az ütköző felületektől csekély távolságban, a formahomokba benyúló tömítő- 95 lécek vannak elrendezve. 3. Az 1. és 2. alatti igényben védett öntőforma foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a formarészek összesajtolásánál fellépő nyomásirány- 100 nyal megközelítőleg párhuzamos munkadarab felületekkel szemben a tömítőlécek a munkadarab felületekhez képest szög alatt hajlanak. 4. Az 1—3. alatti igényben védett öntő- 105 forma foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az ütköző felületekkel szemben a formaszekrényfalak hiányoznak. 1 rajzlap melléklettel. I'iillas nyomda, Budapest.