88577. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési készülék
A leírásban és az igényekben főleg caesiumról szólunk, hangsúlyozandó azonban, hogy hasonlóan alkalmazható a rubidium is, mely tehát a caesiummal 5 egyenértékűnek tekintendő. A caesiumot célszerűen következőképen juttatjuk a burába: Az (1) burát először a példaképen a 3. ábrán feltüntetett oly körtével forraszt-10 juk össze, mely legcélszerűbben egy vegyületből redukált caesiumnak a burába való áthajtására alkalmas. A két összeíorrasztott tartályt ezután a gázok és gőzök kiszívása közben olyan magas hő-15 fokra, pl. 450°-ra hevítjük, amelyet még anyaguk kibír. Különös gond fordítandó a vízgőz eltávolítására. Ezután a körte (10) kamráját kinyitjuk, s betöltjük a caesium-vegyületnek, pl. kloridnak s egy 20 redukálóanyagnak, pl. kalciumnak keverékét. A (10) kamrát ezután újból beforrasztjuk s az egyesített két tartályt kiszivattyúzva újból felhevítjük mindaddig, amíg a tartályok és a betöltött keverék 25 teljesen nedvességmentesekké lesznek. Ezután a (10) kamrát annyira hevítjük fel, hogy a caesiumvegyület redukálódjék s a fémes caesium a (10) kamrából fokozatosan a (11), majd a (12) kamrába s vé-30 gül a (1) burába destilláljon át. A burába annyi caesiumot kell bevezetni, hogy a készülék rendes hőmérsékén még el nem gőzölgött caesium is legyen fölösleg gyanánt jelen. Az átdestillálás után a redu-35 káló körtét az (1) buráról a szokott módon leforrasztjuk, mint ez (9)-nél van jelezve. Ha a készülék működési hőmérséke a sz obahőmérsókét meghaladj clj cLZ (1) burát 40 hőszigetelő (18) burokkal vagy fűtőszerkezettel vesszük körül. Az 1. ábrabeli példánál a kathoda és az anóda (14) és (17) vezetékek révén egy (15) transzformátor sekundártekercséhez 45 van kapcsolva, mely sorba van kapcsolva egy feszültséget szolgáltató berendezéssel, pl. a i(16) sekundárteleppel. A feltüntetett (2) kathodát a sekundártekercs egy részének igénybevételével a (13) és (17) vezeté-50 keken át bevezetett árammal fűthetjük. Azonos körülmények mellett és rendes wolframkathodával egy megszabott elektron-emissiót e készülék révén lényegesen alacsonyabb hőmérsékén létesíthetünk, 55 mintha caesium nem lenne jelen. Ha számottevő mennyiségű váltakozóáramnak ipari célokra, pl. sekundártelep töltésére szolgáló egyenirányítását célozzuk, ajánlatos a készüléket olyan magas hőmérsékén működtetni, amelyen a cae- 60 siumgőznek nyomása oly fokot ér el, hogy ütközés (elektron-ütődés) révén ionizáció lép fel. Ha pl. a bura hőmérséke kb. 150°, a caesiumgőz nyomása kb. 0.02 mm higanyoszlopnak felel meg s a gőz az áram 65 áthaladása révén ionizáltatik. Némely esetben ajánlatos a készülékeket fiatal korukban még magasabb hőfokon, pl. 200°-on üzemben tartani s korosodásuk előrehaladtával csökkenteni fokozatosan a 70 hőmérséket 150°-ig. Az ilyen körülmények között termelt pozitív ionok a kathodot bombázzák s ezáltal akkora elektron-emissiót létesítenek, hogy a kathodának kívülről való fűtésére 75 nincs szükség. Ennek folytán a fűtő áramkör (19) kapcsolóját nyithatjuk. A fent említett körülmények között a kathoda kb. 1127—1427° közti hőmérséket ér el. Ilyen körülmények között kb. 5 volt f-0 poteiiciáldifferenciával egy-két amperenyi áramot vezethetünk a készülékbe, ha ennek wolframszála kb. 5 cm hosszú és 0.01 cm átmérőjű. Az anóda nikkelből vagy más alkalmas anyagból álló henger lehet. 85 A működés alkalmával a kisülés derengő fénytüneménnyel megy végbe, mely gázionizációra mutat. Ha a kathoda hőmérsékét pl. 2000°-ig fokozzuk, a kathodfelület négyzetcenti- 90 meterére számítva kb. 3.5 ampére erősségű áram vezethető el egy vagy két voltnyi feszültségeséssel, az anód és kathod közé iktatott bárminő áramkörben. Az 1. ábrabeli rendszer a váltakozó- 95 áram félhullámainak csak egyik sorozatát választja ki. Tökéletes egyenirányítás biztosítására a 2. ábra értelmében több anódát is alkalmazhatunk. Az ezen ábrában feltüntetett szerkezet két (28) és (29) io hengeres anódával bír, melyek a szokott ismert módon kapcsoltatnak a váltakozó áramforráshoz. A 4. ábrabeli szerkezetnél a kathodát a (21) bevezetőhuzalra erősített, molibdaen- ic bői, wolframból, vagy nikkelből álló szűk (20) henger képezi, melyet a (23, 24) vezetékekkel táplált (22) ellenállás-fűtőhuzal hevít fel a működési hőmérsékre. A (25) anódát a (26) bevezetőhuzalra erősített, n wolframból, molibdaenből, nikkelből vagy más alkalmas anyagból állő bővebb henger képezi. A (27) bura célszerűen légmentesítve van s bizonyos mennyiségű caesiumot, vagy ezzel emissiófokozás te- i! kintetében egyenértékű anyagot, pl. rubidiumot tartalmaz.
