88576. lajstromszámú szabadalom • Készülék érceknek a habusztartó eljárás szerint történő előkészítésére
- Megjelent 193Q. évi október hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88576. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Készülék érceknek a habúsztató eljárás szerint történő előkészítésére. Elektro-Osmose Aktieng-esellschaft (Gráf Scliwerin Ges.) Berlin. A bejelentés napja 1920. évi október hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1919. évi május hó 7-ike. A jelen találmány készülékre vonatkozik érceknek a habúsztató eljárás szerint való előkészítésére, melynél az ércelegyet egy tartályban, pl. kavarómű segélyével, 5 befúvott levegővel vagy gázzal keverik és így felfelé hajtott habot létesítenek. Ajánlották már az ilyen készülékeknél a tartályba sziták vagy bordák beépítését, melyek a keverék mozgását fékezni és 10 így a készülék hatásosságát fokozni vannak hivatva. A találmány szerint az ilyen ércelőkészítő készülék tetemes javítását érjük el azáltal, hogy a tartály üregét apró csator-15 nákra osztjuk úgy, hogy e helyen a tartály keresztmetszete szitaszerűvé válik, melyeken a levegő és ércelegykeverék, ill. a hab keresztülhatolni kénytelen. Lehet erre a célra, pl. egymásmelleit fekvő, 20 aránylag szűk csövecskéket beépíteni a felső tartályrészbe, melyek pl. párhuzamosan haladnak a felszálló keverék mozgási irányával vagy szög alatt haladnak ehhez képest. A pl. kavaróművel létesí-25 tett habszerű keverék, a habbuborékok megfelelő kisebbedése közben, ezeken a csövecskéken keresztülhajtatik és a habot a csövecskerendszer felett le lehet szedni vagy le lehet folyatni, míg a kőzet 80 lent folyik le. Mint bebizonyult, az ilyen csövecskék ekkor úgy működnek, hogy a csövecskékbe esetleg bejutott kőzet az edény oldalfalán ismét visszafolyik, anélkül, hogy a habbal együtt kifolynék. Ily 85 módon a csövecskerendszer felett igen nagy fajlagos hordképességű és nagy écrgazdaságú hab keletkezik, aminőt sziták vagy fékezőbordák beépítésével nem lehet elérni. Ezek a tartály üregét egyes esator- to nákra osztó csövecskék, pl. hengeres keresztmetszetűek lehetnek; lehetnek azonban elliptikus vagy sokszögkeresztmetszetűek is, ami pl. a kőzet oldalt való visszafolyását megkönnyíti. Továbbá fel- 45 felé szűkülhetnek is ezek a csatornák, ami az egyes csatornákban úgyszólván fúvóhatást idéz elő, mely szintén elősegíti a habképződést és a kőzet visszatartását. Szükség esetén több ilyen csövecske- 50 rendszer is elrendezhető a tartályban egymásfelett, melyek célszerűen felfelé rendszerről-rendszerre csökkenő keresztmetszetűek. A tartály üregét megosztó ezen csa- 55 tornák hossza a mindenkori szükségletnek megfelelően változtathatóvá tehető, pl. azáltal, hogy több, kisebb magasságú csövecskerendszert használunk, melyeket megfelelő számban a kívánt összmagas- 60 ságra egymásfölé illeszthetünk. Azonkívül kicserélhetően is rendezhetők be ezek a csövecskerendszerek, úgy hogy tetszés szerint különböző magasságú és különböző keresztmetszetű csövecskék 65 nyerhetnek alkalmazást. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a tartály üregének nagyobb számú, a felszálló keverék útjában fekvő apró csatornára való megosztása akkor is fokozza a hab 70 ércgazdagságát, ha szabálytalanul vannak ezek a csatornák elrendezve. Elegendő pl. csődarabkákat tetszőleges rétegekben alkalmazni a tartályban, pl. egy azok ágyazására alkalmas, megfelelően átlyuk- 75 gatott keresztfalon. Ily módon szintén elérhető a habnak egyenletes buborékokká való megoszlása, valamint a kőzet vissza-
