88559. lajstromszámú szabadalom • Bicikli-szánkó

- Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88559. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Bicikliszánkó. Baesa Gyula asztalos Rákospalota. A bejelentés napja 1923. évi október hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát szánkó képezi, melyet a rajta ülő pedál segélyével hajt, úgy hogy a szánkó mozgatása bicikliszerűen történik. Előnye, hogy állati vagy 5 motorikus vontatóerő alkalmazása nélkül hóban is könnyen lehet a járművel előrehaladni, míg az eddigi lábhajtású kocsik hóban vagy csúszós talajon a kerekek csúszása miatt csak nagyon nehezen tud-10 tak előre jutni. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a szánkó oldalnézete, a 15 2. ábra a szánkó felülnézete, a 3. ábra pedig a tolólábak oldalnézete nagyobb léptékben. A szánkó mellső részét az (a) szántalpak képezik, melyekre a (b) ülés van leszerel-20 hetően felerősítve. Ezen ülés az utas számára szolgál, míg a vezető a szán hátulsó részén helyezkedik el. A szán hátsó részét az (a) szántalpak között elrendezett és ezen szántalpakhoz, vagy pedig a szántalpakra 25 szerelt ülőkéhez hozzákötött függélyes váz alkotja, melynek alsó éle a (c) szántalp gyanánt van kiképezve, úgy hogy ilymódon a szán a mellső (a) szántalpakon és a hátsó (c) szántalpon nyugszik. A 80 hátsó vázhoz függélyes irányban állítható módon a vezető (d) ülése van erősítve, melynek (f) tartó oszlopán (g) fogazások vannak kiképezve és amely oszlop a váz (h) kengyelén van keresztüldugva, úgy 85 hogy ezen kengyel a fogak valamelyikébe beakasztva, a tartó oszlopot tetszés szerinti magasságban rögzíti. A váz mellső " részén az (i) rúgó segélyével a vázra felfüggesztett és (j) pontban csuklósan megé0 erősített (k) féktuskók vannak felszerelve, 45 50 melyeket a vezető üléséről lábával lefelé szorít, fékezés esetén. A szánkó előrehajtására a váz mindkét oldalán elrendezett két darab egymással csuklósan összekötött ós egymáshoz képest oldalirányban elmozgatható (1, m) tolópálcából kiképzett tolószerkezet szolgál, melyeknek (m) tolórúdjai szabad végükön (n) forgáscsap segélyével a vázhoz vannak hozzáerősítve. Az (m) rúdhoz már most egy-egy (o) kar van (p) pontban csuklósan hozzáerősítve, ezen (o) karok pedig a váz mellső részéhez (r) pontban csuklósan hozzáerősített (s) karokkal (t) pontban csuklós összeköttetésben állanak. A (v) hajtópedálok a (t) forgáscsapra 55 kilendíthetően felfüggesztett (z) karokra vanak felerősítve. A váz két oldalán elrendezett (s) karok az (y) zsineg segélyével vannak egymással összekötve, mely zsineg a vázon ágyazott (w) csigán van ke- 60 resztül vezetve. Az (y) zsineg az (s) kereket oly módon köti egymással össze, hogy midőn a váz egyik oldalán elrendezett (s) kar előre van húzva rézsútos helyzetbe, tehát úgy az (1, m) tolólábak, mint az (o, s) 65 karok összehúzott helyzetben vannak, ugyanakkor a váz másik oldalán fekvő (s) kar csaknem vízszintes helyzetet foglal cl és ily módon az (1, m) tolólábak, valamint az (o, s) karok kinyújtva vannak. 70 A szánkó előrehajtásánál a vezető lábaival a (v) pedálokat lefelé nyomja. Ekkor felváltva a váz egyik és másik oldalán az (1, m) tolólábak összehúzódnak, majd ismét kinyúlnak, összehúzott helyzetben az (1) 75 lábak vége nekifekszik a talajnak és midőn ezen láb vízszintes helyzetbe igyekszik kinyúlni, a szánkót előretolja. Ily módon a szánkó hajtása ép úgy történik, mintha biciklin ülnénk és a pedálokat működtet- 80