88554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemezeknek és vastag bádogoknak kettős fémből való előállítására
- Megjelent 193Q . évi október hó 15-én . Jí AGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88554. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás lemezeknek és vastag bádogoknak kettős fémből való előállítására. Co. Belg"e <iu Bi-Metal, Société Aiioiiyiiie cégr Bruxelles. A bejelentés napja 1919. évi junius hó 7-ike. Belgiumi elsőbbsége 1918. évi május hó 15-ike. A találmány tárgya eljárás kettős fémből álló lemezek és vastag bádogok előállítására kétféle fémből, pl. acélból és vörösrézből, acélból és sárgarézből stb. álló vas-5 tag (100—250 mm vagy még nagyobb vastagságú) tömböknek a két fém kezdeti méreteinek megtartása mellett való hengerlése által. Eddig a gyártás ezen módja nem volt 10 megvalósítható, mert az ismert eljárásokkal nem lehetett kétféle fémből álló vastag tömböket előállítani, melyek szabályszerűen hengerelhetők volnának. Ha pl. vörösréz- vagy sárgarézlemezt kétoldalt acél-15 lemezzel borítunk, mely szokásos módon vörösrézből vagy más fémből vagy ötvözetből álló galvánikus bevonattal van ellátva, akkor a lemezek felhevítése ós hidraulikus sajtón való sajtolása után azt 20 észlelhetjük, hogy a vörösréz- vagy sárgarézlemez meggörbül és az acéllemezektől eltávolodik, úgy hogy a fémek kezdeti méretviszonya változást szenved; ha a lemezeket ezután hengerművön vezetjük át, 25 akkor a vörösréz- vagy sárgarézlemez az acéllemeztől még jobban eltávolodik, sőt a két fém esetleg egymástól teljesen el is válik. Ezen hátrány elkerülésére megkísérelték a vörösrezet vagy sárgarezet a henger-30 lendő test előállításánál egymás fölé helyezett, körülbelül '/a mm vastagságú lemezek alakjában használni. Ezen eljárással 50—60 mm vastagságú lapok hengerlését kísérelték meg, de a vörösréz vagy sárga-85 réz és az acél kellő összefüggését így sem sikerült elérni és ezért a gyakorlatban ez az eljárás sem terjedt el. A leírt módszer azonban előnyösen volt továbbfejleszthető és a találmány tárgyát képező eljáráshoz vezetett, melynek lényege abban áll, hogy 40 a vörösrezet vagy sárgarezet oly vékony lemezek alakjában alkalmazzuk, melyek egymás fölé helyezve hajlékony fémtömböt szolgáltatnak. Minél vékonyabbak a vörösréz- vagy sárgarézlemezek, annál biztosab- 45 ban számíthatunk arra, hogy a vörösréz-, illetve sárgarézréteg a hidraulikus sajtóban és hengerlés közben az acéllemeztől nem válik külön. Ha pl. 200 mm vastagságú acéllemezt mindkét oldalán 6%-os 50 vörösrézbevonattal akarunk ellátni, akkor a vörösrezet oly hajlékony tömbök alakjában alkalmazzuk, melyek mindegyike pl. 120 lemezből áll, mely lemezek vastagsága egyenként 1 /i0 mm. A vörösréztömb hajié- 55 konysága következtében az acéltömbbel állandó érintkezésben marad, annak minden hajlásához odasimul és a hengerlés közben az acéltömb minden mozdulatát követi, ami által a két fém elválása, illetve t.0 kölcsönös elcsúszása elkerültetik. A vörösréz- vagy sárgaréztömbnek igen vékony lemezekre való megosztása következtében továbbá sokkal nagyobb homogenitást is érünk el és légbuborékokat vagy más hibá- ^ kat, melyek hengerlés közben a vörösrézvagy sárgarézlemeznek az acélhoz való megszakítás nélküli tapadását gátolnák, kiküszöbölhetünk. Azt találtuk továbbá, hogy a vörösréz 70 vagy sárgaréz és az acél tapadását nagy mértékben elősegíti az is, ha a hajlékony tömbnek azon részét, mely az acéllal érintkezik, vörösrézből és sárgarézből álló kettős fém képezi. A sárgaréz az acéllal való 75 összetapadást segíti elő, míg a vörösréz a
