88540. lajstromszámú szabadalom • Légi járművekhez való mótor
I Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÍEiTI ^^^^ SZABADALMI BTRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 88540. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Légi járművekhez való mótor. Junkers Hugó műegyetemi tanár Dessau. A bejelentés napja 1921. évi március hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1916. évi november hó 11-ike. Nagy magasságokban való közlekedésre szánt légjárművek hajtását olyan motorokkal kell végeztetni, amelyek a növekedő magasságokkal csökkenő teljesítmé-5 nyű motorokkal szemben, egész teljesítményképességüket nagyobb magasságokban is kifejthetik. A jelen találmány értelmében ezt a feladatot a következőképen oldjuk meg. A mó-10 tort nagyobb dugattyúval látjuk el, mint hasonló teljesítményű rendes motorokat amelyek állandóan körülbelül egy abszolút légköri nyomás levegőben dolgoznak ugy, hogy például az új mótor dugattyú-15 felülete a régiéhez fordítva úgy aránylik, mint az atmoszferikus levegőnek abban a magasságban, amelyben a motort főképen használni akarjuk, való sűrűsége a földszínén lévő levegő sűrűségéhez. Az új 20 mótor az illető magasságban, egyébként hasonló körülmények között ugyanolyan teljesítményt szolgáltat, mint egy rendes mótor a föld színén. Hogy a föld színe és a normális magasság között lévő köz-25 beeső magasságokban hasonló teljesítményt érjünk el, és hogy a motornak nagyobb sűrűségű levegőben való káros túlterhelését elkerülhessük, abba a vezetékbe, amelyen keresztül az elégési le-30 vegő a motorba jut, szabályozó készüléket építünk be, amely önműködően a hengerbe ömlő levegő nyomását, illetve mennyiségét annyira csökkenti, hogy a dugattyúnyomás a megengedhető értéket 85 túl ne léphesse, önműködős szabályozószerkezet alkalmazásának az a különös előnye van, hogy a lefejtésnek, illetőleg a levegőmennyiségnek a szabályozása a kezelőszemélyzet gondosságától és figyelmé-40 tői független úgy, hogy pl. a haladási magasság hirtelen és gyakori változásainál is, sem a motornak túlságosan sűrű levegő bevezetése révén való túlterhelése következtében előállítható veszélyeztetése, sem pedig teljesítőképességének csökké- 45 nése ritka levegőben való erős lefojtás révén nem következhetik be. A találmánybeli eljárás úgy kétütemű, mint négyütemű motoroknál alkalmazható. Kétütemű motoroknál, amíg a gép 50 nagy sűrűségű levegőben működik, az eltávozó gázokat mesterségesen kellene elszivatni, hogy a hengernek a lefojtott töltőlevegőnek alacsony nyomása alatt való megtöltése végbemehessen. Négy- 55 ütemű motoroknál pl. a szívóvezetékben elrendezett, e szívóvezetékhez csatlakozó hengerek számára közös, az atmoszféra sűrűségétől függően önműködőlég beálló fojtószelep rendezhető el; a beállító szer- 60 kezet azonban a hengeren vagy a töltőszivattyún lévő szívószelepek (vagy tolattyúk) nyitási idejét oly módon befolyásolja, hogy ezek sűrűbb atmoszférában kisebb dugattyúlöket alatt maradnak 65 nyitva, mint ritkább atmoszférában. A találmány tárgyának egy példaképem kivitelét vázlatosan tünteti fel. (1) a légszívóvezeték, amely a munkaliengerbe vezet. Ebbe a vezetékbe egy (2) 70 fojtószelep van beépítve, amelyet a (3) rúgó terhel, amelynek ellenállását a beáramló levegőnek le kell győznie. Ha a levegő a (4) csőcsonkba a környezetben uralkodó nyomással lép le, akkor ez a 75 nyomás a (2) szelep mögött annál inkább csökken, minél erősebben van a (3) rúgó megfeszítve. A fojtás mértéke tehát a különböző magasságokban uralkodó légsűrűséghez úgy idomítható, hogy a szelepter- 80