88525. lajstromszámú szabadalom • Tápvízhevítő berendezés

Megjelent 19.30. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88525. SZAM. — Ve/2, OSZTÁLY. Tápvízhevítő berendezés. Worthington Pump and Machinerie Corp. New-York. A bejelentés napja 1920. évi március hó 16-ika. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1918. évi julius hó 27-ike. A találmány főleg gőzmozdonyok számára való tápvízhevítő berendezésre vonatkozik, mely rendkívül hatályos, üzembiztos és szabályszerű használatban 5 tartós. A rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a hevítő berendezés függélyes 10 metszete, a hevítővel, a szivattyú- és a munkahengerrel, melyek egységes darab gyanánt a mozdonykazán oldalán vannak rögzítve. A 2. ábra a kazánra való felerősítést fel-15 tüntető oldalnézet. A 3. és 4. ábrák az 1. ábra 3—3 és 4—4 vonalai szerinti keresztmetszetek. Az 5. ábra metszet a 3. ábra 5—5 vonala szerint. 20 (A) a hőkicserélő kamra vagy tulajdonképpeni hevítőberendezés (1. ábra), melybe a gőzt és hideg vizet betápláljuk és mely alatt a visszafolyást szabályozó (B), valamint a forróvíz szivattyú szá-25 mára való (C) készlettartály van elrendezve. Ez utóbbiba a víz a (B) tartályból túlfolyón át áramlik be. A hevítőberendezés egyik oldalán foglal helyet a hideg víz számára való (D) és a melegvíz szá-80 mára való (E) tápszivattyú, mely az előbbi fölött és vele egy függélyes vonalban van elrendezve. Az (E) tápszivattyú fölött foglal helyet a tetszőleges rendszerű (F) gőzhenger. 85 A (D) és (E) szivattyúk, valamint az (F) gőzhenger olymódon vannak felerősítve, hogy a hevítő berendezéssel mintegy egy darabot alkotnak. Az egész berendezés, a szokásos nagyságú rendsze-40 rek számára alkalmas, ismertetett alakjában egy a külső csőrendszertől elkülönített, kompakt egységet alkot, mely (10) támaszok segélyével van a (G) lokomotívkazán oldalára felerősítve (2. ábra). A támaszok száma négy, melyek közül kettő 45 a hevítő berendezés öntvényén, kettő pedig a szivattyúk oldalán van elrendezve. Azonban nem feltétlenül szükséges, főleg nagyobb telepeknél nem, hogy a szivatytyúknak és tulajdonképpeni hevítők egy 50 egésszé legyenek összekötve. Az (A) kamrába a gőz a (11) csőből (1. ábra) a szokásos (12) elzáró szelepen és a (13) beömlő nyíláson át áramlik be. A beáramló gőzt a (14) betét az (A) kamra 55 egész kerületén osztja el. A hideg víz a (13) beömlő nyílás és a (14) betét fölöt elrendezett oly beömlő nyíláson át tápláltatilc be az (A) kamrába, melyet a rúgóval terhelt (15) vezérlőszelep tart elzárva. 60 Ezen a szelepen át fecskendeztetik be a víz a csőbe. A hideg víz számára való beömlő nyílás a (16) csatorna útján (4. ábra) közvetlenül a (D) szivattyú nyomókamrájával van összekötve. Ez a csatorna 65 kisméretű berendezéseknél célszerűen közvetlenül a kamrával van egybeöntve. A (16) csatorna mellett (17) légkamra van elrendezve, mely kisméretű berendezéseknél az (A) kamrával célszerűen egy darabban van. Ez a légkamra egyenletessé teszi a (D) szivattyúból az (A) kamrába tóduló vízáramot, úgy hogy a vízsugár folytonossága biztosítva van, mimellett a folyadéknak a lokomotíviizemben rendesen fellépő vibrálásai is tompíttatnak. A (14) betét a rajz 1. ábrája szerint bő átmérőjű cső, mely egyrészt az (A) kamra fejébe, fel-, másrészt (30) támasztólemez alá lenyúlik. A gőz ennek következtében 80 70 75