88517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papírzsákok aljának előálllítására, amely oldalsó bevezető nyílással van ellátva

Megjelent 19.30. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JKHlE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88517. SZÁM. — XlH/d. OSZTÁLY. Eljárás papirzsákok aljának előállítására, amely oldalsó bevezető nyílással van ellátva. Volekmár Ernst igazgató Wien. A bejelentés napja 1923. évi december hó 14-ike. A jelen találmány tárgya eljárás papírzsákok aljának előállítására, amely oldalsó bevezető nyílással van ellátva, amely bevezető nyílás a töltés súlya alatt 5 záródik. Az ilyen zsákaljak előállítására alkalmazott ismert eljárásnál a zsák tengelyéhez függélyesen lehajtott zsákvéget először úgy hajtják össze, hogy a zsákvégnek 10 lehajlított oldalsó hajtása a haránthajtásra lefektetik. íigy hogy két háromszögű táska keletkezik. Ezután a táskákat a haránthajtással szimmetrikusan haladó és azzal párhuzamos hajtások körül akké-15 pen hajlítják le, hogy azoknak ezen hajtásokon kívül fekvő részei egymást részben befedik. Ezen egymásra felfekvő táskarészeknek egymással, valamint egyik oldalon a le nem hajlított, a haránthajtás-20 sal párhuzamos hajtások között fekvő táskarészekkel való összeköttetése útján egy, a zsák belsejébe vezető oldalsó nyílást kapunk. Ezen nyílás, amelynek külső falát az egymással összekötött, lehajlított 25 táskarészek képezik és amelynek egy benyúló szöge van, már most azzal a hátránnyal bír, hogy (a benyúló szög folytán) nem fedik egymást elegendő nagy felületek, úgy hogy a le nem hajlított 80 táskarészre nyomást gyakorló töltés ezen táskarész és az egymás fölé fektetett és egymással összekötött táskarészeken kifolyik. A rajz három ábráján az ilyen papír-85 zsák előállításának egyes fázisai vannak feltüntetve. Az 1. ábrában a (6)iharánthajtásnak és a lehajlított (3') zsákvégnek helyzete van feltüntetve. A 2. ábrában a (2) és (3) táskák képzése 40 és a (6) haránthajtással szimmetrikus és azzal párhuzamos (10) hosszhajlások elrendezése van ábrázolva, amely hosszhajlások körül a kívül fekvő táskarészeket ismert módon lehajlítjuk és egymással 45 összekötjük. A találmány értelmében és a rajz 2. ábrája szerint a leírt foganatosítási módok hátrányát azáltal küszöböljük ki, hogy az első összehajtás után a két (2) és 50 (3) táskák közül a (2) táskát a (4) szegélytől kiinduló, a (6) haránthajtással párhuzamos két (5) hasítékkal látjuk el (2. ábra), úgy hogy két háromszögletes (7) felület keletkezik, amelyek a (2) táska (8) 55 hajtása köré csappantva, a második hajtás után egymásra felfekvő táskarészek kiszélesítését létesítik a fenék egyik oldalán. Ezen lehajlított, egymáson fekvő táskarészeknek a 3. ábrában feltüntetett 60 összeköttetése útján már most a tömlőalakú, a zsák belsejébe vezető (9) nyílás keletkezik, amely a zsáktöltés súlya alatt a zsák aljának az egymással összekötött háromszögletes (7) felületekre való szorí- 65 tása folytán záródik, úgy hogy a zsák tartalma nem folyhat ki. A fenék megerősítésére még egy fedőlap is alkalmazható (3. ábra, vonalpontozva). 7Q Ezt az előnyt az (5) hasíték alkalmazása és az ebből következő, egymást befödő, nagyobb (7) felületekkel érjük el, miután a (9) bevezető nyílásnak nincs benyúló szöge, azonfelül ezen tömlőszerű nyílás a 75 töltőszáj darabnak jobb felfekvését teszi lehetővé. A zsákfenék előállítása a találmány