88515. lajstromszámú szabadalom • Karburátor
Megjelent 19.30. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI rS^M® SZABADALMI BIRftSAH SZABADALMI LEÍRÁS 88515. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Karburátor. Nébel József motorszerelő Budapest. A bejelentés napja 1923. évi november hó 29-ike. A találmány tárgyát karburátor alkotja és lényege, abban áll, hogy a karburátor légszívófejében a mólor szívóhatása által működtetett és a levegőbeáramlás szabad-5 keresztmetszetét a mindenkori motorteljesítménynek megfelelően önműködően szabályozó, a beáramló levegőt a szükséghez mérten ugyancsak önműködően egy vagy több tüzelőanvag-fúvóka szájnyílása fölött 10 elvezető szellentyűk vannak elrendezve, melyek szabályozható rúgóterhelés ellenében minden szívólöketnél a szívóhatás mérvének megfelelően nyílnak. A mellékelt rajz jelen találmány tár-15 gvát egy példaképem foganatosítási alakban mutatja be, nevezetesen az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán pedig vízszintes hosszmetszetben. 20 A feltüntetett foganatosítási példa szerint az ismert módon úszóval felszerelt (a) tüzelőanvag-tartánnyal egybeépített (b) karburátor-tok (c) légszívófeje előnyösen a vége felé bővülő, négyoldalú gúlává van 25 kiképezve. A (c) légszívófejben (d) csapok körül lenghelően ágyazott (e) szellentyűk vannak elrendezve, miket (f) rúgók terhelnek. Az (f) rúgók terhelése (g) állítócsavarok segélyével szabályozható. 30 Az (e) szellentyűk nyugalmi, illetve üzemen kívüli helyzetükben a rúgóterhelés következtében a légszívófejben elrendezett (h) pecekre vagy csapra támaszkodnak. Ha azonban a motort megindítjuk és a 35 szokásos (i) csapot nyitjuk, akkor a mótor szívóhatása következtében az (e) szellentyűk az (f) rúgók terhelése ellenében szétnyílnak, mikor is a szellentyűnyitás mérvének megfelelően keletkezett szabad keresztmetszeten keresztül beáramló levegő 40 a karburátor középvonalában elrendezett (k) fúvókanyílás fölött halad el és az ott elhelyezkedett tüzelőanyagot magával ragadja. Erősebb szívásnál az (e) szellentyűk annyira nyitódnak, hogy az oldalt elhelve- 45 zett (kl, k2) fúvókanyíl ások fölött is erős légáram vonul keresztül, úgy hogy az ezeken elhelyezkedett tüzelőanyag is tovaragadtatik, miáltal a motorba beszívott levegő több tüzelőanyaggal keveredik össze. 50 A bemutatott foganatosítási példában az (a) tüzelőanyag-tartály (I) csővezeték révén látja el a (k, kl, k2) fúvókákat tüzelőanyaggal. Világos azonban, hogy a karburátor (c) légszívófeje és az (i) csap között 55 elrendezett fúvókák minden további nélkül egymástól független tüzelőanyag-tartályokból is táplálhatok. így pl. igen előnyösnek bizonyul az olyan kiképzés, mely szerint a szívófej középvonalában elrendezett 60 (k) fúvókát, mely tehát már aránylag kis mérvű szívóhatás mellett is légáramlás alatt áll, könnyűbenzint tartalmazó tartályból tápláljuk, miáltal a mótor begyújtását és így megindítását megkönnyítjük. 65 A többi (kl, k2) fúvókákon már nehézbenzint (esetleg petroleumot vagy olajat) vezethetünk be, minthogy ezek az oldalfúvókák csak akkor kerülnek erős légáramlás hatása alá, amidőn az (e) szellen- 70 tyűk a mótor erélyes szívóhatása folytán nagyobb mértékben nyitódnak. A karburátort még úgy is berendezhetjük, hogy az indításnál az összes (k, kl, k2) fúvókákon csak könnyűbenzint bocsátunk be és 75 üzemközben, a fúvókáknak egv nehéztüzelőanyag-tartánnyal való kapcsolása révén, vagyis átváltásai térünk át más minőségű tüzelőanyaggal való üzemre.