88515. lajstromszámú szabadalom • Karburátor

Megjelent 19.30. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI rS^M® SZABADALMI BIRftSAH SZABADALMI LEÍRÁS 88515. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Karburátor. Nébel József motorszerelő Budapest. A bejelentés napja 1923. évi november hó 29-ike. A találmány tárgyát karburátor alkotja és lényege, abban áll, hogy a karburátor légszívófejében a mólor szívóhatása által működtetett és a levegőbeáramlás szabad-5 keresztmetszetét a mindenkori motortelje­sítménynek megfelelően önműködően sza­bályozó, a beáramló levegőt a szükséghez mérten ugyancsak önműködően egy vagy több tüzelőanvag-fúvóka szájnyílása fölött 10 elvezető szellentyűk vannak elrendezve, melyek szabályozható rúgóterhelés ellené­ben minden szívólöketnél a szívóhatás mér­vének megfelelően nyílnak. A mellékelt rajz jelen találmány tár-15 gvát egy példaképem foganatosítási alak­ban mutatja be, nevezetesen az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán pedig vízszintes hosszmetszet­ben. 20 A feltüntetett foganatosítási példa sze­rint az ismert módon úszóval felszerelt (a) tüzelőanvag-tartánnyal egybeépített (b) karburátor-tok (c) légszívófeje előnyösen a vége felé bővülő, négyoldalú gúlává van 25 kiképezve. A (c) légszívófejben (d) csapok körül lenghelően ágyazott (e) szellentyűk vannak elrendezve, miket (f) rúgók ter­helnek. Az (f) rúgók terhelése (g) állító­csavarok segélyével szabályozható. 30 Az (e) szellentyűk nyugalmi, illetve üze­men kívüli helyzetükben a rúgóterhelés következtében a légszívófejben elrendezett (h) pecekre vagy csapra támaszkodnak. Ha azonban a motort megindítjuk és a 35 szokásos (i) csapot nyitjuk, akkor a mó­tor szívóhatása következtében az (e) szel­lentyűk az (f) rúgók terhelése ellenében szétnyílnak, mikor is a szellentyűnyitás mérvének megfelelően keletkezett szabad keresztmetszeten keresztül beáramló levegő 40 a karburátor középvonalában elrendezett (k) fúvókanyílás fölött halad el és az ott elhelyezkedett tüzelőanyagot magával ra­gadja. Erősebb szívásnál az (e) szellentyűk annyira nyitódnak, hogy az oldalt elhelve- 45 zett (kl, k2) fúvókanyíl ások fölött is erős légáram vonul keresztül, úgy hogy az eze­ken elhelyezkedett tüzelőanyag is tovaragad­tatik, miáltal a motorba beszívott levegő több tüzelőanyaggal keveredik össze. 50 A bemutatott foganatosítási példában az (a) tüzelőanyag-tartály (I) csővezeték révén látja el a (k, kl, k2) fúvókákat tüzelő­anyaggal. Világos azonban, hogy a karbu­rátor (c) légszívófeje és az (i) csap között 55 elrendezett fúvókák minden további nélkül egymástól független tüzelőanyag-tartályok­ból is táplálhatok. így pl. igen előnyös­nek bizonyul az olyan kiképzés, mely sze­rint a szívófej középvonalában elrendezett 60 (k) fúvókát, mely tehát már aránylag kis mérvű szívóhatás mellett is légáramlás alatt áll, könnyűbenzint tartalmazó tar­tályból tápláljuk, miáltal a mótor begyúj­tását és így megindítását megkönnyítjük. 65 A többi (kl, k2) fúvókákon már nehéz­benzint (esetleg petroleumot vagy olajat) vezethetünk be, minthogy ezek az oldal­fúvókák csak akkor kerülnek erős lég­áramlás hatása alá, amidőn az (e) szellen- 70 tyűk a mótor erélyes szívóhatása folytán nagyobb mértékben nyitódnak. A karbu­rátort még úgy is berendezhetjük, hogy az indításnál az összes (k, kl, k2) fúvóká­kon csak könnyűbenzint bocsátunk be és 75 üzemközben, a fúvókáknak egv nehéz­tüzelőanyag-tartánnyal való kapcsolása ré­vén, vagyis átváltásai térünk át más minő­ségű tüzelőanyaggal való üzemre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom