88509. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet változtatható számú kapcsoló mágnessel ellátott elektromos áramkörökhöz való árammegszakítókon a szikraképződés elkerülésére

Megjelent 19.30. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88509. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Szerkezet változtatható számú kapcsoló-mágnessel ellátott elektromos áramkörökhöz való árammegszakítókon a szikraképződés elkerülésére. Siemens & Halske A.-G. Bérlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1920. évi jnnius hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1916. évi julius hó 20-ika. Megszakított egyenárammal működte­tett kapcsolómágnesekhez való árammeg­szakítókon a szikraképződés megakadá­lyozására szolgáló olyan berendezések is-5 meretesek már, melyeknél az elektromos áram megszakításakor szabaddá váló elektromos energiát, ahelyett, hogy szik­rák emésszék fel, ellenállások vagy kon­denzátorok semmisítik meg, vagy ideigle-10 nesen elraktározzák. A szikraképződés veszélye tudvalevőleg annál nagyobb, minél nagyobb a kapcsoló­mágnesek mágnesmezejében felhalmozott energia. A szikrákat megsemmisítő vagy 15 felhalmozó (elraktározó) berendezések nagysági fokozatát tehát ezen energiához kell alkalmazni. Ez a hozzáalkalmazás olyan elrendezé­seknél könnyen végezhető, melyeknél a 20 berendezésekkel megsemmisítendő, vagy elraktározandó energia, ill. a kikapcso­landó elektromágnesek száma mindig azonos. Nehézségeket okoz azonban vala­mely árammegszakító illető energiafel-25 fogói nagysági fokozatának változó ener­giamennyiségekhez való alkalmazása, amire azonban szükség van, mert a túl­kicsiny energiafelfogók, esetleg nagy enérgiamennyiségek jelenlétekor, ismét &0 szikraképződést, a túl nagy energiafel­fogók pedig a kapcsolómágnesek munká­jában nagy késedelmeket vonnak maguk után. A jelen találmány célja már most 35 valamely árammegszakító energiafel­fogóinak változó, az éppen bekapcsolt kapcsolómágnesek száma által megsza­bott energiamennyiséghez való alkalma­zása, főleg önműködő alkalmazása, illetve alkalmazkodásának lehetővé tétele. 40 Ezt a célt a találmány értelmében azál­tal érjük el, hogy az árapimegszakí tónak áramot vezető szakaszában ellenállásokat kapcsolunk egymásután úgy, hogy a meg­szakítás bekövetkezése előtt az áramkör 45 ellenállása növekedjék, mimellett ezek az ellenállások úgy vannak méretezve, hogy a munkaáramkörben nagy áramerősség esetén lényegileg csak a kis ellenállások, kisebb áramerősségek esetén ellenben a 50 nagyobb ellenállások legyenek hatásosak. Ha pl. nagyszámú kapcsolómágnes volt bekapcsolva az áramkörbe, akkor a meg­szakítandó áramnak is nagy az erőssége, illetve az energiája, mely azután, már az 55 első kikapcsoló fokozatban, az ebbe bekap­csolt, nagy energiamennyiséget felfogó energiafelfogóra vezettetik el, úgy hogy az áramból, már az első kikapcsoló foko­zatban, igen jelentékeny, de már nem oly 60 erős részáram vonatik el, hogy szikrakép­ződés következhessék be. Az áram meg­maradt része azután, a következő kapcsoló fokozatokban, mindig kisebbé váló rész­áramra, míg végül árammentességre (ki- 65 kapcsolódásig) csökken. Ha pl. 30 volt feszültségnél 30 drb, egyenkint 30 ohm ellenállású, tehát 1 ohm kombinációs ellenállású és így 1 ampere áramerősségű mágnes dolgozik egyszerre 70 és a kikapcsoló ellenállás első fokozata 0.2 ohmot tesz ki, akkor ezen ellenállás be­kapcsolásakor az áramerősség --j-^- = 25 1 >u ampére lesz. Az első ellenállásfokozatban a feszültségesés tehát 5 volt, vagyis az 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom