88509. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet változtatható számú kapcsoló mágnessel ellátott elektromos áramkörökhöz való árammegszakítókon a szikraképződés elkerülésére
Megjelent 19.30. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88509. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Szerkezet változtatható számú kapcsoló-mágnessel ellátott elektromos áramkörökhöz való árammegszakítókon a szikraképződés elkerülésére. Siemens & Halske A.-G. Bérlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1920. évi jnnius hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1916. évi julius hó 20-ika. Megszakított egyenárammal működtetett kapcsolómágnesekhez való árammegszakítókon a szikraképződés megakadályozására szolgáló olyan berendezések is-5 meretesek már, melyeknél az elektromos áram megszakításakor szabaddá váló elektromos energiát, ahelyett, hogy szikrák emésszék fel, ellenállások vagy kondenzátorok semmisítik meg, vagy ideigle-10 nesen elraktározzák. A szikraképződés veszélye tudvalevőleg annál nagyobb, minél nagyobb a kapcsolómágnesek mágnesmezejében felhalmozott energia. A szikrákat megsemmisítő vagy 15 felhalmozó (elraktározó) berendezések nagysági fokozatát tehát ezen energiához kell alkalmazni. Ez a hozzáalkalmazás olyan elrendezéseknél könnyen végezhető, melyeknél a 20 berendezésekkel megsemmisítendő, vagy elraktározandó energia, ill. a kikapcsolandó elektromágnesek száma mindig azonos. Nehézségeket okoz azonban valamely árammegszakító illető energiafel-25 fogói nagysági fokozatának változó energiamennyiségekhez való alkalmazása, amire azonban szükség van, mert a túlkicsiny energiafelfogók, esetleg nagy enérgiamennyiségek jelenlétekor, ismét &0 szikraképződést, a túl nagy energiafelfogók pedig a kapcsolómágnesek munkájában nagy késedelmeket vonnak maguk után. A jelen találmány célja már most 35 valamely árammegszakító energiafelfogóinak változó, az éppen bekapcsolt kapcsolómágnesek száma által megszabott energiamennyiséghez való alkalmazása, főleg önműködő alkalmazása, illetve alkalmazkodásának lehetővé tétele. 40 Ezt a célt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy az árapimegszakí tónak áramot vezető szakaszában ellenállásokat kapcsolunk egymásután úgy, hogy a megszakítás bekövetkezése előtt az áramkör 45 ellenállása növekedjék, mimellett ezek az ellenállások úgy vannak méretezve, hogy a munkaáramkörben nagy áramerősség esetén lényegileg csak a kis ellenállások, kisebb áramerősségek esetén ellenben a 50 nagyobb ellenállások legyenek hatásosak. Ha pl. nagyszámú kapcsolómágnes volt bekapcsolva az áramkörbe, akkor a megszakítandó áramnak is nagy az erőssége, illetve az energiája, mely azután, már az 55 első kikapcsoló fokozatban, az ebbe bekapcsolt, nagy energiamennyiséget felfogó energiafelfogóra vezettetik el, úgy hogy az áramból, már az első kikapcsoló fokozatban, igen jelentékeny, de már nem oly 60 erős részáram vonatik el, hogy szikraképződés következhessék be. Az áram megmaradt része azután, a következő kapcsoló fokozatokban, mindig kisebbé váló részáramra, míg végül árammentességre (ki- 65 kapcsolódásig) csökken. Ha pl. 30 volt feszültségnél 30 drb, egyenkint 30 ohm ellenállású, tehát 1 ohm kombinációs ellenállású és így 1 ampere áramerősségű mágnes dolgozik egyszerre 70 és a kikapcsoló ellenállás első fokozata 0.2 ohmot tesz ki, akkor ezen ellenállás bekapcsolásakor az áramerősség --j-^- = 25 1 >u ampére lesz. Az első ellenállásfokozatban a feszültségesés tehát 5 volt, vagyis az 75