88487. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátorkapocs

Megjelent 1ÍKJO. évi oki óbor hó 15-én. MAGYAII KIRÁLY SZABADALMI BIRÚSÁG SZABADALMI LEIRAS 88487. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Kondenzátorkapocs. Píiffiier Emil mérnök Fribours1

. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 15-ike. Villamos gépek és készülékek, főleg villamos transformátorok tekercselését túlfeszültség okozta átütés ellen, valamint túlságos igénybevétel ellen is, amely té-5 nyezők átütésre vezetnek, p. o. meredek hullámok alakjában lefolyó atmosferikus eredeti túlfeszültségek, általában akként védik meg, hogy a bevezetőkapcsokról ú. n. védőkondenzátorokat ágaztatnak le. 10 A berendezés lényegesen egyszerűbbé és olcsóbbá válik, ha a bevezetőkapocs, amely már önmaga is bizonyos mértékű, bár igen csekély kapacitást képvisel, a védőkondenzátorral együtt egy közös készülék 15 alakjában van kiképezve. A védőkondenzátor ismert kiviteli alakja mellett elégséges, ha e célból a részkondenzátorelemeket mint üreges hengereket képezzük ki és a megfelelően szigetelt vezetőt ezen üre-20 gen átvezetjük. A szigetelőcsöveket ismert módon több koncentrikus csőre oszthatjuk és ezeket fémbetéttel láthatjuk el, egyúttal pedig e fémrétegeket a nagyfeszültségű kondenzátor megosztásával 25 kötjük össze, miáltal a sugárirányú potentiálesés a koncentrikus szigetelőcsövekre egyenletesen elosztható. Ellentétben azon ismert berendezéssel, amelynél a sorban fekvő szigetelőcsövek kapacitását 80 lépcsőzetesen kell kiképezni, a jelen találmány tárgyánál a lépcsőzetes kiképzés felesleges, mert a védőkondenzátor kapacitása a szigetelőcsövek kapacitását lényegesen túlhaladja, úgy hogy a poten-85 tiál eloszlása kizárólag a kapacitások elosztásától függ. A most ismertetett elrendezésnek a kapocs és a védőkondenzátor különálló elrendezésével szemben az az előnye van, 40 hogy a 'szerkezeti részek és a külső bur-50 kolat, amelyek úgy a kapocs, mint a védőkondenzátor részére közösek, csak egyszer készítendők el és úgy a bevezetőkapocs, mint a védőkondenzátor célját közösen szolgálják. Az új szerkezet tulajdonképpeni jellemzője tehát abban áll, hogy a bevezetőkapocs saját kapacitásánál lényegesen nagyobb kapacitás a bevezetőkapoccsal egy szerkezeti egységgé van egyesítve és ezenkívül, hogy a megfelelő potenciálelosztás céljából, önmagában ismert módon, mind a hossz, mind pedig a harántirányban a kondenzátor elosztásaival vezető rétegek vezető összeköttetésbe hozhatók. 55 A szerkezet egy példakénti kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel. (1) az áramvezető, amelyet az (il, i2) és Íi3) szigetelőcsövek vesznek körül. A szigetelőcsövek egyenként az (al, a2) és (a3) vezetőrétegekkel vannak borítva, amelyek a külső (h) szigetelőburkolatok (d) armatúráival és a külső szélső burkolatok (f) foglalataival vezetőileg vannak összekötve. Az (i) szigetelőcsövek és a (h) burkolatok közti közben feküsznek a gyűrűalakú, sorbakapcsolt (k) részkondenzátorok. E részkondenzátoroknak a szigetelő csövekkel szembeni túlnyomóan nagyobb ka- 70 pacitása mind a burkolatok hossza mentén, mind pedig harántirányban az (i) Kzigetelőcsöveken egyenletes potentiálesést létesít. A találmány főjellemzőjének megvalósítása nincs egy bizonyos kondenzátorfajtához kötve, úgyszintén független a kondenzátorban alkalmazott dielektrikumtól is. 60 65 75