88459. lajstromszámú szabadalom • Álló bepárologtató
Megjelent 193Q. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI MltrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88459. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Álló bepárologtató. Appareils et Evaporateurs Kestner R.-T. Lille. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 5-ike. Franciaországi elsőbbsége 1923. évi julius hó 25-ike. A találmány tárgyát javítások teszik a jól ismert Kestner-féle függőleges csővön bepárologtató készülékeken. A találmányi célja a bepárologtatandó folyadéknak jobb 5 elosztása a készülék csőnyalábjában. Az e fajta elpárologtatókban a folyadékot az elosztó kamra felső részébe nyíló csődarabon keresztül a csőnyaláb közepére vezetik. 10 Azt tapasztalták már most, hogy ilyen1 szerkesztési mód mellett bizonyos méreteket meghaladó készülékekben a folyadéknak áramlása a csöveknek meghosszabbított végei között bizonyos ellenállással ta-15 Iálkozik, úgy hogy a középtől távol eső csövek kevesebb folyadékot kapnak mint a középen lévők. A tapasztalat azt mutatta, hogy a csöveknek szokásos 12—15 mm-nyi köztávol-20 sága mellett az elosztás a csöveknek negyedik során túl már tökéletlenné válik. Ezen a találmány értelmében olyképen segítünk, hogy a csövek között elosztó utakat alkalmazunk. 25 A csöveknek a találmány értelmében való új elosztási módjait feltüntető rajzon az 1. ábra középpontosan táplált csőnyalábnak harántmetszete, a 2. ábra kerületén táplált elosztó kamrá-80 nak függőleges metszete, a 3. ábra az utóbbi módon táplált csőnyalábnak harántmetszete, a 4. ábra egy teljes készüléknek hosszmetszete a csőnyaláb csövei közé beikta-35 tott terelő lemezekkel, végül az 5. ábra a csőnyalábnak fél harántmetszete a csöveknek nagy átmérőjű készülékekben alkalmas csoportosításával. Az 1. ábra szerint a folyadék a csőnya-40 láb közepén (1) csövön ömlik bc. A folyadék a csövek között szabadon hagyott (2, 3, 4) és (5) utakon szabadon áramlik, hogy a csőnyalábnak a középponttól távolabb eső csöveibe ömöljék. Az ábrából kivehető, hogy a legtávolabb eső cső előtt 45 sincs négynél több csősor. Ahelyett, hogy a folyadékot mint a meglévő készülékekben, középen vezetjük be, az elosztó kamrába való bevezetés a 2. ábra szerint a kerület mentén is történhe- 50 tik. E célból köralakú (6) választófalat alkalmazunk, amely felett a (7) csőtoldaton bevezetett folyadék az egész kerület mentén ömlik befelé. Ez esetben a (11) elosztó csatornákat a 3. ábra szerint akként ren- 55 dezzük el, hogy azok kívülről befelé nyúlnak és pedig olyan elosztásban, hogy a valamely csatorna szélétől legtávolabb eső csövek előtt se legyen háromnál több csősor. 60 Az 5. ábra feltüntette példában a (11) csatornák a készülék nagy átmérője miatt sugárirányban haladnak a kerülettől a középig és az egyes sugárirányú csatornákat sokszöget alkotó csatornák kötik össze egy- 65 mással. A sugarak száma természetesen a példákban felvett négyről pl. ötre vagy hatra növelhető. Azonban az elosztó csatornák azzal a hátránnyal járnak, hogy a kihagyott csö- 70 vek helyén a gőz áramlása irányában szabad terek keletkeznek s a csövek egyik végénél bevezetett gőz ezeken a kisebb ellenállású keresztmetszeteken keresztül venné útját, míg a levegő vagy a nem- 75 kondenzálható gázok a csőnyalábnak azokon a helyein, ahol a csövek sűrűbben sorakoznak, meggyülemedhetnének. Ennek kikerülésére a gőz útjában a 4.
