88449. lajstromszámú szabadalom • Bádoghoz való hevederkötés

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. • • MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88449. SZÁM. — XYI/d. OSZTÁLY. Bádoghoz való hevederkötés. Höhn Ernő mérnök Zürich. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi szeptember hó 28-ika. Az ismert hevederkötések, amelyeknél a bádogrészeket az áthidaló bádoghézag hosszirányában futó, a bádoghoz hegesztett teljes heveder köti össze, a hézagot 5 egész hosszában befedik és ezáltal, különösen két oldalon való alkalmazásuknál meggátolják annak ellenőrzését, amely sok esetben, főleg belső vagy külső nyomásra igénybevett üreges testek hegesztési he-10 lyein elengedhetetlen. A hegesztési helyeken csak egyik oldalon alkalmazott hevederek az üreges testeknél hátrányos hajlítási feszültséget eredményeznek. A találmány tárgya oly hevederkötés, 15 amelynek révén az említett hátrányok kiküszöbölhetők. Ennél ugyanis a hézagot áthidaló, a bádoghoz hegesztett összekötő részek között szabad közök vannak, amelyekben a hézag látható. Ezért legalább 20 is a bádog egy részét lehetséges az ellenőrzés és pedig a hevedereknek két oldalon való alkalmazásánál is. Az áthidalandó hézag lehet hegesztett, vagy szabad vagy betapasztott és tetszőleges tárgyon. Lehet 25 oly hézag is, amely valamely tárgyon tőrés folytán jött létre. A rajz a találmánybeli kötés példaképen vett többféle foganatosítási alakját tünteti fel. 30 Az 1—3. ábrabeli kivitelnél, ahol az 1. ábra a hevederes kötés hosszmetszetét, a 2. ábra felülnézetét, a 3. ábra pedig keresztmetszetét mutatja, (a) és (b) a bádoglemezek, amelyek a (c) hegesztési helyen 85 vannak összekötve. Ez összekötés erősítésére a (c) hegesztési helyen váltakozva, ez alatt és felett, a (d) hevederek vannak elrendezve oly módon, hogy mind a két oldalon a hevederdarabok között szabad 40 terek vannak. A (d) hevederdarabok széleiken a bádoghoz vannak hegesztve. Ily módon a (c) hegesztési hely, a (d) hevéderdarabok dacára is váltakozva látható. Hajlítási feszültségek a (c) helyen nem keletkezhetnek, minthogy a hevederdara- 45 bok a bádogkeresztmetszet súlypontja alatt és fölött szimmetrikusan vannak elrendezve (3. ábra). Ez a súlypont a (c) hegesztési helyen van. Az egész kötés merevsége nagyobb, mint a közönséges, párhu- 50 zamos szélű, egy oldalt (pl. felül), sőt két oldalt (felül és alul) hegesztett hevedereknél, minthogy minden egyes (d) hevederdarab, szélein köröskörül hegesztve van, Úgy hogy a hegesztési hely és a hézag 55 egymást keresztezik vagy legalább is a (c) helyhez nagyon közel ér. A hevederdarabok rúgózása vagy kihajlása ezért lehetetlen, ellentétben a közönséges, a hézaggal párhuzamosan hegesztett szélű hevederekkel. 60 Az ilyen (d) darabokkal megerősített hegesztési hely szilárdsági viszonya az egész bádoglemezhez képest az említett előnyeinél fogva egy vagy ennél több. Egyes vagy valamennyi (d) heveder- 65 darab, egészen vagy részben, a bádoghoz hegeszthető, mielőtt a hézag (c) helyen hegeszttetnék, amiáltal a bádogban a (c) helyen való hegesztésnél esetleg fellépő feszültségek, aminek következtében a hézag 70 elhúzódik, elkerülhetők, illetve csökkenthetők. A hézagot képező bádogszélek alakja különféle lehet, így amint ábrázolva van, keresztmetszetben V-alakú vagy pedig X- 75 alakú is; a két szél pedig párhuzamos is lehet A (d) darabok alakja tetszőleges lehet. Míg a 2. ábra köralakuakat láttat, a 4. és 5. ábrabeli kivitelnél azok négyezetesek, 80