88441. lajstromszámú szabadalom • Villamos jeladó berendezés

tetett működési módját a 2. ábra görbéje szemlélteti, amely az erősítés változását különböző frekvenciáknál mutatja. Azok a frekvenciák, amelyek a beszédáramok 5 frekvenciasorozatán belül vannak, az (x) és (y) szakadozott vonalak között fekszenek. Megjegyzendő, hogy a beszédáramok erősítése jelentékenyen nagyobb, mint a csengetési frekvenciájú, például 133 pe-10 riódusú áramok erősítésé, amint azt a szakadozott (z) vonal mutatja. Ez a nagyobb hatás a nagyobb frekvenciák számára nagyrészt a (15) fojtócséve, valamint a (2) és (3) transzformátorok, különö-15 sen pedig a (2) bevezető transzformátor elrendezésének következménye. Ezen bevezető transzformátorok költségeit lényegesen növelni kellene, ha azokat úgy a nagy, mint a kis frekvenciák számára al-20 kalmassá akarnók tenni. Továbbá kívánatos, bizonyos esetekben, hogy ezek a transzformátorok kis frekvenciákkal szemben hatástalanok legyenek, hogy kis frekvenciájú külső áramok zavaró befo-25 lyását elkerüljük, például morseáramok befolyását azon esetben, amidőn az átvivő áramkört egyidejűleg jelek átvitelére és távbeszélésre használjuk. Ezen hátrány megszüntetése végett a 30 (7) kondenzátort rendezzük el, amelyet csengetési áram átvitele esetén az áramkörhöz hídban a (2) transzformátor szorítóihoz kapcsolunk. A (7) kondenzátor méreteit akképen választjuk meg, hogy a 35 (2) transzformátor meneteivel, amelyekkel párhuzamosan van kapcsolva, a csengetési áram frekvenciájára hangolt áramkört képez. A (7) kondenzátort tartalmazó mellékáramkör rendesen nyitott 40 (8) kapcsolóval van ellátva. A (9) kapcsoló a (6) ellenállás áramkörét szakítja meg, amikor a (7) kondenzátor áramköre záródik. A (8) és (9) kapcsolók működtetésére a (10) mágnes szolgál, amelynek <45 áramkörét a (11) relé vezérli. A (11) relé előnyösen az (1) erősítő kivezető áramkörébe van iktatva és (12) kondenzátor szorítóihoz mellékáramkörbe van kapcsolva. A (11) relével a (14) kondenzátor 50 sorozatosan van kapcsolva, annak megakadályozása végett, hogy azon egyenáram menjen keresztül. Beszédáramok átvitelénél a frekvenciák olyanok, hogy azok könnyen áthaladnak 55 a (12) kondenzátoron és nem befolyásolják a (11) relét, minthogy a (11) relé meneteinek ezen frekvenciákkal szemben aránylag nagy impedanciája van. Ha azonban például 133 periódusú csengetési áram megy át a vonalvezetéken, úgy ez 60 alacsony frekvenciájánál fogva már átmehet a (11) relé menetein és a (14) kondenzátoron, amelynek kapacitása akképpen van megválasztva, hogy az a csengetési frekvenciáknál ráhangzásban van a 65 (11) relé meneteivel, míg a (12) kondenzátornak kis frekvenciákkal szemben nagyobb impedanciája van, mint a beszédáram frekvenciái esetén. A csengetési áram behatása folytán a (11) relé (13) 70 horgonya lengésbe jön, miáltal a (10) relé menetein átmenő áram annyira csökken, hogy az a (8) és (9) horgonyokat elereszti. A (6) ellenállás áramköre ily módon megszakad, míg a (7) kondenzátor a 75 vonalvezetékkel hídkapcsolásban összeköttetésbe jut. A (6) ellenállást tartalmazó áramkör által rendesen képezett mellékáramkör megszakadása folytán a (2) transzformátor szorítói között a feszült- 80 ség magyarázatot nem igénylő okoknál fogva növekedik, mimellett a (7) kondenzátort tartalmazó mellékáramkör záródása folytán a csengetési áram frekvenciájára hangolt helyi áramkör teljes lesz 85 és így a feszültség még nagyobb mértékben növekedik azon nagy impedenciánál fogva, amelyet most a helyi áramkör az áramforrásig terjedő áramkör többi részéhez képest kifejt. Az átvivő vonalveze- 90 ték és különösen az erősítő áramkör hatása a csengetési frekvenciák átvitelénél ily módon nagy mértékben növekedik. Az áramkörnek a fentiekben ismertetett módosításával járó hatást a 2. ábra (b) görbéje 95 mutatja. A csengetési áram eredő erősítése nemcsak egyenlővé, hanem nagyobbá is tehető, mint aminő a beszédáramok erősítése a rendes vonalviszonyok tartama alatt, amint azt a (b) görbe éles ki- 100 szökelése a (z) vonalnál mutatja. Másrészt viszont a beszédáram frekvenciáin belül fekvő frekvenciák erősítése jelentékenyen csökkentve van, amint (b) görbe végének eséséből látható. 105 A csengetési áram erősítése akképen szabályozható, hogy az egyenlő legyen a beszédáramok erősítésével a rendes vonalvezeték-viszonyok tartama alatt vagy azzal tetszőleges viszonyba hozható az- no által, hogy a (7) kondenzátorral alkalmas méretű (16) ellenállást sorozatosan kapcsolunk. Amint már fentebb jeleztük, előnyös, de nem lényeges része a találmánynak, hogy a (11) relét az erősítő kivezető 115 áramkörében rendezzük el, mert közvet-