88435. lajstromszámú szabadalom • Belső sines kerék

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. • • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88435. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Belső-sínes kerék. Nemes Czike Gábor gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 30-ika. Göröngyös talajon, pl. mezőkön és a hazai rossz utakon különösen nehéz gépek csak igen nagy ellenállással haladhatnak keresztül. A gépkerék növelésével 5 csökkenthetjük ezt az ellenállást, a gépkerékátmérő növelésének azonban gyakorlati határa van, mert a kerék, ha megfelelő erősre dimenzionáljuk, igen nehéz lesz s az ellenállásnyereség a súly-10 többletből eredő ellenállásnövekedés folytán elvész. Az ellenállás csökkentésére alkalmaztak olyan megoldást, melyben a kerék síneken halad melyek egymáshoz csuklósan 15 vannak kötve s melyeket a gép rak le a kerék elé előrehaladása közben. B szerkezetek egyrészt igen súlyosak, másrészt a csuklós kapcsolások folytán is energiaveszteséggel dolgoznak nagy mértékben. 20 A jelen találmány szerint a gép szintén egy maga előtt lerakott sínen gördül tovább, e sín azonban nem hajlik el, hanem egy nagy kerék belsejében van lerakva, mely kerék magában foglalja az 25 egész gépet is. E nagy kerék koszorúja rácsos kiképzést nyer s az egész szerkezet kisebb súlyú, mint ha a gépet látnók el ily nagy kerekekkel. A mellékelt rajz 80 1. ábrája oldalnézetben, 2. ábrája felülnézetben tünteti fel sematikusan a gépet és a sínkereket. 3. ábra a gép 1. ábrájának A—B szerinti metszete. 85 (1) négyzet sematikusan a kocsit tünteti fel. (2) a hajtómechanizmus már akár gőzgép, akár explóziós mótor hengere, (3) ennek hajtókara, (4) a gép kereke, mely az ezt körülvevő igen nagy (5) 40 kerék belső (6) sínén halad. (7) és (8) kerekek, melyeknek tengelye a géphez mereven van kapcsolva a rajzon ugyancsak sematikusan feltüntetett (9, 10, 11) rudazatokkal, csak vezetékül szolgálnak és ugyancsak az (5) kerék (6) sínén gördülnek. 45 A gép súlypontja csak valamivel esik az A—B tengely elé úgy, hogy álló helyzetben is a teljes súly majdnem egészében a (4) kerék révén az (5) nagy kerékre esik. Az elől alkalmazott két (12, 13) ke- 50 rék a géphez a (7, 8) kerekekhez hasonlóan mereven van kapcsolva (14, 15, 16, 17) karokkal úgy, hogy ha az (1) gép az (5) kerék (6) sínén továbbgördül, ezeket a földről valamivel felemeli és miközben 55 a teljes súly az (5) nagy keréken át vitetik a földre, a súlypontexcentricitásból fennmaradó erőpár pedig a nagy kerék forgásában kapja meg dinamikus egyenértékét, a gép az (5) nagy keréken egye- eo nesen halad előre. A kormányzás már most célszerűen úgy nyer megoldást, hogy a (12, 13) kerekeket csapágyukkal emelhetően és sülylyeszthetően szerkesztjük s ha a (18) kézi 65 l'orgattyúval a (12) kereket a földre sülylyesztjük, a súrlódás a gépet jobbra, ha pedig a (19) forgattyúval a (13) kereket süllyesztjük földig, balra tereli. Ha mindkét kerék fel van emelve a földről, 70 avagy egyformán súrolják a földet, a gép egyenesen halad előre. Hogy a kanyarodást és a fordulást lehetővé tegyük, az (5) nagy kerék (20) pereme egy kissé ívelt kiképzést nyer. 75 Szabadalmi igények: 1. Belső-sínes kerék, jellemezve egy a járművet körülvevő nagy kerék által, mely belül sínnel vagy sínekkel van