88401. lajstromszámú szabadalom • Berendezés spirálfúrók kihegyezésére

ban eltolhatóan ágyazva, mely a (3) köszörülőtárcsa felé fordított végén a (4) darabot hordja, mely fent egy tompa szöggel bíró ékhoronnyal bír (3. és 4. 5 ábra). A (2) orsó az (1) karmantyúban csavarmenetekkel van ellátva, melyek egy karmantyúban forgatható anyával kapcsolódnak, tigy hogy ha az anyát az (5) kézikerék segítségével az egyik vagy 10 másik értelemben forgatjuk, a forgásban akadályozott (2) orsó tengelyirányban ide-oda tolatik, EIZEIZ cl (3) köszörülőtárcsához közelíthető, ill. attól eltávolítható. A (2) orsó a (7) kettős fül útján a vele 15 párhuzamos (6) rúddal mereven van össze kötve, mely az (1) karmantyú (8) és (9) vezetőfülein megy keresztül, miáltal a (2) orsónak az (1) karmantyúban való forgása megakadályoztatik. A (2) orsó (4) 20 ókhoronydarabjával a (10) fül van mereven összekötve, amelybe a (11) vezetőrúd van behelyezve; utóbbin csavaranyamenetekben a csavar gyanánt kiképezett (13) középlőt hordó (12) tolóka a (14) szorító-25 csavar segítségével különböző magasságokban rögzíthető. A (11) vezetőrúd a (2) orsó tengelyéhez képest a köszöriilőtárcsától elhajló hegyes szög alatt van elrendezve. A spiralfúrót 30 már most a (4) ékhorony darab és a (13) középlő közé kell befognunk, még pedig oly módon, hogy a fúró kúpalakú mellső végének csak azon részét támasszák alá az ékhoronyfelületek, melyek alapvonala a 35 (2) orsó tengelyének irányában halad, mely a (3) köszöriilőtárcsától elnéz, míg a fúróvégfelületnek a (3) köszörülőtárcsa felé néző része a (4) ékhoronydarab előtt kiálljon, hogy azt a köszörülőtárcsa meg-40 munkmnassa. Azon célból, hogy a fúró mellső végének a (4) ékhoronydarabról való lecsúszását megakadályozzuk, a (4) darab mellső végfelületén a (15) acéllemez van megerősítve, melynek felső, az ékho-45 rony két ékfelületének egyikén túlnyúló éle az ékhorony felé lejtősen le van rézselve, amint az az 1. ábrán és 5. ábrán feltüntetett keresztmetszeten látható. A (15) acéllemez ezen felfelé nyúló élének 50 fektetjük a spiralfúró két főélének egyikét (1., 4. ábra), miáltal a fúrót a saját tengelye körül való elforgásban is megakadályozzuk. Ezen elforgást: még biztosabban ' megakadályozzuk, ha az ékhorony azon 55 felületén, amely előtt a (15) acéllemez meg van erősítve, egy második (16) lemezt erősítünk meg, melynek mellső éle a (15) le mez lerézselt élével egy (17) haránthornyot képez, amelybe a fúró egyik éle belenyúlik úgy, hogy az él mindkét felületén 60 i'ogvatartatik, a fúró tehát anélkül, hogy ezt az élt ezen haránthoronyból kiemelnők, el nem forgatható. Ha a fúró, a mellső végén, ezen módon elforgás ellenében biztosítva van és a (4) ékhoronydarab 65 által alá van támasztva, hátsó vége pedig a (13) középlő által rögzítve és a (4) ékhoronydarabhoz van szorítva, úgy a fúró a (3) köszörülőtárcsához képest a kihegyezéshez helyes helyzetben van, hacsak az 70 egész befogószerkezet a (3) köszörülőtárcsához képest helyesen van elrendezve, ami a gép és egyes részeinek pontos kivitele által elérhető. A (3) köszörülőtárcsa tengelye, mint rendesen, vízszintesen gon- 75 dolandó. A befogott spiralfúró tengelye és a (4) darab ékhornyának alapvonala által meghatározott síknak a (3) köszörülőtárcsa síkjához képest oly hajlási szöggel kell bírnia, mely a fúró spiralhornyai menet- 80 magasságának felel meg. Az (1) karmantyúval mereven összekötött (18) karima (3. ábra) az egész berendezésnek a gépállvány egy függőleges felületén való megerősítésére szolgál, úgy, hogy tehát ezen 85 (18) karima is függőlegesen állónak gondolandó, épúgy, mint a (3) köszörülőtárcsa síkja. Mint már fentebb említettük, a berendezés a rajzon oly helyzetben van feltüntetve, mely a térben való valóságos 90 helyzetnek nem felel meg, mivel a feltüntetés ezáltal egyszerűbb és világosabb. Ha tehát a fúró, visszahúzott (2) orsó esetén, a megadott módon be van fogva, úgy az (5) kézikerék forgatása által a 95 fúrót a (3) köszörülőtárcsához közelítjük, mire a kihegyezőhornyot a kívánt mélységig beköszörüljük. Ha ezen mélységet elértük, úgy ezen mélységet meg kell határoznunk, azon célból, hogy a kihegyező- 100 hornyot a fúró másik oldalán ugyanilyen mélyre beköszörülhessük. Ezen célból a (6) vezetőrúdon az eltolható és rögzíthető (19) ütközőpofa van elrendezve, mely a (20) mikrometercsavart hordja. Ha az 105 első kihegyezőhornyot a szükséges mélységig beköszörültük, akkor a (19) ütközőpofát a durva beállítás, a (20) mikrometercsavart pedig a finom beállítás céljából addig toljuk el, míg a (20) mikrometer- no csavar vége az (1) karmantyú (8) vezetőfülébe nem ütközik. Ezen helyzetben a (19) és (20) részeket azután rögzítjük, még pedig a (19) ütközőpofát, pl. egy szorítócsavarral, a (20) mikrometercsavart pedig 115 egy ellencsavaranyával. Ha most a (2) orsót a spiralfúróval együtt a (3) köszöriilőtárcsától elmozgatjuk, a fúrót a befő-