88400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több szivattyúval felszerelt szivattyútelepek üzemére

magasra szállító szivattyút helyezünk rövid időre üzembe, ellenben a leggyakrabban előforduló vízfogyasztásra szabványos mennyiségeket kisebb magas-5 ságra szállító másik szivattyút alkalmazunk, míg csekély vízfogyasztásnál esetenkint kisebb magasságra 'szállító kisebb szivattyú lép önműködően üzembe, egyidejűleg azonban a nagyobb szivaty-10 tyú mindenkor üzemen kívül kerül. Ha azután például a maximális szállító mennyiség az évnek csak néhány órájában kétszer akkora, akkor ezen időre az ekkor fellépő négyszer oly nagy 15 súrlódási ellenállásokat is tekintetbe vehetjük és legyőzhetjük. Emellett mindenesetre az évi üzemköltségek tetemesen alacsonyabbak, ha ezen üzemköltségek alatt a befektetett tőke kamatozására és 20 törlesztésére fordított költségekből és az üzemáram költségéből adódó összeget értjük. Ezen munkaeljárás további sajátossága abban rejlik, hogy csekély vízfogyasztásnál, vagyis csekély ellenállási 25 magasságoknál mindenkor csakis oly szivattyúk állanak üzemben, melyeknek nyomásmagassága a legkedvezőbb hatásfoknál a tényleg fennálló összellenállási magasságnak felel meg. 80 A találmány értelmében tehát a szivattyúk többé nem a nyomásoktól való függőségben kapcsoltatnak be, hanem a nyomólégtartályból lefolyó és a csőhálózatban elhasznált mennyiségektől füg-85 gően. A nyomáskapcsoló helyett tehát itt a szállítandó mennyiségeket bekapcsoló készülék kerül alkalmazásra, mely a vízszükséglet magasságához képest a mindenkori alkalmas szivattyút iktatja 40 be és a szükségelt vízmennyiség változása folytán többé nem alkalmas szivattyút önműködően kiiktatja. Az egyik szivattyúról a másikra való átkapcsolás természetesen kézzel is vé-45 gezhető, ha ezt különös körülmények kívánatossá tennék. A találmány tárgya a mellékelt rajzon példakép vett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 50 1. ábra diagrammban mutatja az egész szivattyútelepnek működési módját és pedig úgy az eddigi nyomáskapcsoló rendszer szerint, mint az új szállítási mennyiségeket bekapcsoló rendszer sze-55 rint. Abscissza gyanánt a (q) szállítási mennyiségek, ordináták gyanánt pedig a (H) szállítási magasságok vannak felrakva. Az (A) vízszintes a szívóvízfelszínt, a (B) egyenes a szivattyúk felállítási helyét, az (A—B) magasság tehát a szívómagasságot és (B—C) a nyomásmagasságot jelzi a legmagasabban fekvő kifolyási helyig és (C—D) az itt még szükségesnek tartott túlnyomást, mely a kellő kifolyási sebesség elérésére szolgál. Az (A—D) magasság tehát geometriai szállítási összmagasság. Ehhez még hozzájárulnak a (Do—E) görbe által feltüntetett súrlódási ellenállások. (Qx) a berendezésnél előforduló legkisebb szállítási mennyiség, (Q4) pedig a csak ritka esetekben fellépő legnagyobb fogyasztási mennyiség. A nyomáskapcsoló rendszernél eddig például négy egyenlő nagyságú szivatytyút alkalmaztak, melyek együttesen szolgáltatták a legnagyobb fogyasztási mennyiséget és oly nyomásokat létesítettek, melyeket a (Dl, D2, D3, D4) görbék ábrázolnak. A szállítási mennyiségektől függő új kapcsolásnál az adott példánál négy (I, II, III, IV) szivattyút alkalmazunk a hozzátartozó (Ql, Q2, Q3, Q4) legnagyobb szállítási mennyiségekkel, melyek az (Ll, L2, L3, L4) görbékkel ábrázolt manométeres szállítási magasságokat létesítik. Ezek a szivattyúk tehát nem szállítják a vizet lényegesen magasabbra, mint az a manométeres összszállítási magasság (Do—E) görbéje szerint szükséges. Ha a szállítási mennyiség az (I) szivattyú üzeménél(Qx)-ről (Ql)-ig emelkedik, a szállítási mennyiségkapcsoló az (I) szivattyút ki-, egyidejűleg pedig a (II) szivattyút bekapcsolja; ha a szállítási mennyiség tovább emelkedik a (2) értékig, akkor a (II) szivattyú kapcsoltatik ki és a (III) szivattyú be és így tovább. A csőhálózatba befolyó vízmenynyiség csökkenésénél hasonló módon bekapcsoltatnak a legközelebbi kisebb szivattyúk, a túlnagyok pedig önműködően kikapcsoltatnak. Ha tehát a leggyakrabban előforduló szállítási mennyiség pl. a (II) szivattyúnak felel meg, akkor a nyomásmagasságban való megtakarítást, tehát az árammegtakarítást is a (D) és (Ll) görbék közötti sraffozott munkafelület ábrázolja. Ez a megtakarítás a választott példánál körülbelül 40 százaléknak felel meg. Mint azt az (nl, n2, n3, n4) hatásfokgörbék mutatják, a szivattyúk közelítőleg állandó maximális hatásfokkal dolgoznak. A leírt munkaeljárás önműködő üzem esetén oly kapcsolót igényel, mely a főcsővezetéken átfolyó meghatározott fogyasztási mennyiségeknél bekapcsolja a