88391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kőszén, bitumenes palák és hasonló anyagok alacsony hőfoknál történő kokszolásakor képződő és egyéb gáznemű alkatrészeknek egyetlen munkamenetben való kitermelésére
Megjelent 1930. évi október hó 15-én. _ MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88391. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás a kőszén, bitumenes palák és hasonló anyagok alacsony hőfoknál történő kokszolásakor képződő és egyéb gáznemű alkatrészeknek egyetlen munkamenetben való kitermelésére. Gelsenkirchener Berg-werks A.-G. Abt. ScliaJke és dr. Hock Henrik vegyész Gelsenkirchen. A bejelentés napja 1924. évi május hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi május hó 16-ika. A szénnek vagy széntartalmú anyagoknak szokásos kokszolásakor képződő kokszolók emeneegázok, miután alkalmas készülékekben a kátránytól, az ammoniák-5 tói stt>. és könnyűolajtartalmuknak aránylag csekély részétől megszabadíttattak, tudvalevőleg még tetemes mennyiségű benzolszénhidrogéneket és efféléket (középértékben cinkenként kb. 30 g-ot) j tartalmaznak. Ezeket, alkalmas absorpciókészülékekben, pil. mosótornyokban, teljes forrásban lévő mosóolaj segélyével távolítják el a gázokból és a mosóolajat, könnyű olajtartalmának kiűzése után, új> ból felhasználják a mondott célra. A szénnek vagy széntartalmú anyagoknak úgynevezett elpárologtatásakor (Versohwelung), tehát aránylag alacsony hőfokoknál (kb. 500°-nál) történő kokszolá) sakor képződő párolgógázok (Schwelgase), a kátrány eltávolítása után, szintén magukban foglalják még a könnyűolaj legnagyobb részét, mely azonban minőségi és mennyiségi tekintetben küj lönbözik a fentemlített kokszolásnál keletkező könnyűolajtól, amennyiben, egyetek közt, még alifás szénhidrogének és aceton is képviselve vannak benne és koncentrációja a gáz cm3 -ére számítva, ) kb. 140 g. Ezen, közönséges hőfoknál folyékony vegyületeken kívül a párolgógázok, pl. a kőszénből kapottak, még jelentékeny mennyiségű methánhomologokat és olefineket is tartalmaznak, melyek j együttvéve kb. 11—12 térfogatszázalékkal vannak képviselve a nyersgázban, cm- énként kb. 180—200 g-nak megfelelően. Ezek a közönséges hőfoknál gázalakú vegyületek atmosférikus nyomásnál, kb. 100° és 10° közt, vagy még nagyobb hőfoknál 40 forrnak. A párolgógázokból izolálva, mű-Bziaki szempontból értékes terméket szolgáltatnak. Már most azt találtuk, hogy a nyers portól és kátránytól megszabadított pá- 45 rolgógázokat, és pedig anélkül, hogy azokat, a kokszkemencegázoknál szokásos módon, mosóolajokkal való kezeléssel, könnyűolajtartalmuktól megszabadítani kellene, alkatrészeire lehet célszerűen 50 bontani azáltal, hogy azokat, megfelelő magas nyomáson, komprimálásnak (sűrítésnek) és ezt követőieg, ellenáramú készülékben ismert elv szerint, külső munka íiverése mellett vagy enélkül eszközölt 55 kiterjeszkedtetéssel, teljes vagy részlegei cseppfolyósításnak vetjük alá. A nyersgáz esetleges szénsav-, kénhidrogén- és vízgőztartalmát, a kompressió előtt, ala'tl vagy után, alkalmas eszközökkel, aminők 60 erre a célra más gázoknál is alkalmaztatnak, eltávolíthatjuk, úgy hogy a cseppfolyósított ezen alkatrészektől megszabadított gázzal tápláljuk. A gáz könnyűolajtartalmának legnagyobb része, a gáz 65 komprimálásakor, az egyes nyomásfokozatok mögött, a közbeiktatott hűtőberendezésekben, folyadék alakjában kiválik és az esetleges maradvány, egyéb, alacsony hőfoknál forró párolgógázalkatré- 70 szekkel együtt az utánakapcsolt cseppfolyósítóban kondenzálódik.