88391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kőszén, bitumenes palák és hasonló anyagok alacsony hőfoknál történő kokszolásakor képződő és egyéb gáznemű alkatrészeknek egyetlen munkamenetben való kitermelésére

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. _ MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88391. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás a kőszén, bitumenes palák és hasonló anyagok alacsony hőfoknál történő kokszolásakor képződő és egyéb gáznemű alkatrészeknek egyetlen munkamenetben való kitermelésére. Gelsenkirchener Berg-werks A.-G. Abt. ScliaJke és dr. Hock Henrik vegyész Gelsenkirchen. A bejelentés napja 1924. évi május hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi május hó 16-ika. A szénnek vagy széntartalmú anyagok­nak szokásos kokszolásakor képződő kok­szolók emeneegázok, miután alkalmas ké­szülékekben a kátránytól, az ammoniák-5 tói stt>. és könnyűolajtartalmuknak aránylag csekély részétől megszabadíttat­tak, tudvalevőleg még tetemes mennyi­ségű benzolszénhidrogéneket és efféléket (középértékben cinkenként kb. 30 g-ot) j tartalmaznak. Ezeket, alkalmas absorp­ciókészülékekben, pil. mosótornyokban, teljes forrásban lévő mosóolaj segélyével távolítják el a gázokból és a mosóolajat, könnyű olajtartalmának kiűzése után, új­> ból felhasználják a mondott célra. A szénnek vagy széntartalmú anyagok­nak úgynevezett elpárologtatásakor (Ver­sohwelung), tehát aránylag alacsony hő­fokoknál (kb. 500°-nál) történő kokszolá­) sakor képződő párolgógázok (Schwel­gase), a kátrány eltávolítása után, szin­tén magukban foglalják még a könnyű­olaj legnagyobb részét, mely azonban minőségi és mennyiségi tekintetben kü­j lönbözik a fentemlített kokszolásnál ke­letkező könnyűolajtól, amennyiben, egye­tek közt, még alifás szénhidrogének és aceton is képviselve vannak benne és koncentrációja a gáz cm3 -ére számítva, ) kb. 140 g. Ezen, közönséges hőfoknál fo­lyékony vegyületeken kívül a párolgógá­zok, pl. a kőszénből kapottak, még jelen­tékeny mennyiségű methánhomologokat és olefineket is tartalmaznak, melyek j együttvéve kb. 11—12 térfogatszázalékkal vannak képviselve a nyersgázban, cm- én­ként kb. 180—200 g-nak megfelelően. Ezek a közönséges hőfoknál gázalakú vegyü­letek atmosférikus nyomásnál, kb. 100° és 10° közt, vagy még nagyobb hőfoknál 40 forrnak. A párolgógázokból izolálva, mű-Bziaki szempontból értékes terméket szol­gáltatnak. Már most azt találtuk, hogy a nyers portól és kátránytól megszabadított pá- 45 rolgógázokat, és pedig anélkül, hogy azo­kat, a kokszkemencegázoknál szokásos módon, mosóolajokkal való kezeléssel, könnyűolajtartalmuktól megszabadítani kellene, alkatrészeire lehet célszerűen 50 bontani azáltal, hogy azokat, megfelelő magas nyomáson, komprimálásnak (sűrí­tésnek) és ezt követőieg, ellenáramú ké­szülékben ismert elv szerint, külső munka íiverése mellett vagy enélkül eszközölt 55 kiterjeszkedtetéssel, teljes vagy részlegei cseppfolyósításnak vetjük alá. A nyers­gáz esetleges szénsav-, kénhidrogén- és vízgőztartalmát, a kompressió előtt, ala'tl vagy után, alkalmas eszközökkel, aminők 60 erre a célra más gázoknál is alkalmaztat­nak, eltávolíthatjuk, úgy hogy a cseppfo­lyósított ezen alkatrészektől megszaba­dított gázzal tápláljuk. A gáz könnyű­olajtartalmának legnagyobb része, a gáz 65 komprimálásakor, az egyes nyomásfoko­zatok mögött, a közbeiktatott hűtőberen­dezésekben, folyadék alakjában kiválik és az esetleges maradvány, egyéb, ala­csony hőfoknál forró párolgógázalkatré- 70 szekkel együtt az utánakapcsolt cseppfo­lyósítóban kondenzálódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom