88389. lajstromszámú szabadalom • Gőzmelegvíz fűtőtest

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88389. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. [Gőzmelegvíz-fütőtest. Schwarz József prokurista Wien. 2. pótszabadalom a 78012. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi szeptember hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1920. évi junius hó 5-ike. A 78012. számú szabadalom oly gőzmelegvíz-fűtőtestet helyez védelem alá, melynek vízzel megtöltött fűtőeleme, mely a kondenzvízelvezetéshez vezető túlfolyócső> vei van ellátva, egy alul nyitott gőzesőrendszert foglal magában és az a jellemzője, hogy a kondenz vizel vezetés és a gózbeáramlás között egy mellékvezeték van elrendezve, melynek a gőzbeáramlás kör) zetében fekvő, célszerűen egy fúvókával ellátott nyílása a legnagyobb vízszin feltett fekszik. Ezen mellékvezetéknek a többi közt az a rendeltetése, hogy a fűtés megindításakor a gőzvezetékben lévő > levegőt elillanni engedje és hogy a külső levegővel való, bár osak indirekt összeköttetése által a gőzvezetékben keletkező légűr esetén a víznek a fűtőeleimből való elszívását tegye lehetetlenné. 3 A 84535. számú pótszabadaloimban ezen gőzmelegvíz-fűtőtestnek egy oly további kiképzését helyezi védelem alá, mely ab -ban áll, hoigy a túlfolyó vezeték oly fojtóvagy elzárószervvel van felszerelve, mely-5 nek útján a fűtőelemnek alsó nyitott csőrendszerében a víz kiszorításának mértékét és ezzel a f utóhatást az uralkodó gőznyomástól függetlenül szabályozhatjuk. Mivel a szabályozásnak csak a víznek 0 a gőzcsőbőil való kiszorítására kell befolyást gyakorolnia, azáltal tehetjük érzékenyebbé, hogy a gőzcső belseje és a fűtőelem víztere közötti összeköttetés közvetlenül befolyásoltatok úgy, hogy ellentét-6 ben azon fentjelzett szabályozással, mely a túlfolyóvezetékre hat, a fűtőelemiben és a hozzákapcsolt radiátorelemekben levő vízmennyiség vagy azon terek, melyekben ezen vízmennyiségek vannak, a szabályozással összefüggésben nem állanak. Jelen 40 találmány értelmében tehát a fojtó vagy elzáró szervet a gőzfűtőcső alsó nyílásához helyezzük, mint ez egy ilyen fűtőeleimnek a mellékelt rajzon feltüntetett íoganatosítási alakjának vázlatos képéből 45 kitűnik. A fűtőelemnek vízzel megtöltendő (a) terébe helyezzük a (b) gőzfűtőcsövet, mely a (c) gőzbeáraonlási térből indul ki, amelybe a (d) gőzvezeték torkol. 50 Az (a) víztér mellett van elrendezve az (e) kamma, melyben a víztér alsó részéből kiágazó (f) túlfolyócső halad felfelé és amelyből alul ágazik ki a (g) kondenzvíz elvezetőcső. A (c) gőzbeötmlési térből egy 55 (h) összekötonyílás vezet közvetlenül az (e) kamrába és ez, az összeköttetés semmi egyéb, mint a 78012. számú szabadalom szerinti mellékvezeték, mivel közvetítésével a gőzbeárattnlási tér szintén összeköt- 60 tetik a (g) kondenzvízelvezető csővel. Tehát a fűtés üzembehelyezése alkalmával a, gőzvezetékben levő levegőt a gőz a (h) nyíláson át az (e) kamrába szorítja, ahonnét a (g) vezetéken át a szabadba áram- 65 lik. Azon lényegtelen gőzmennyiség, mely a levegő kiszorítása után a (h) nyíláson át az (e) kamrába áramlik, itt, mivel ezen kaimra külső fala és a túlfolyócső között halad végig, melegét hasznothozóan 70 fogja leadni úgy, hogy mielőtt még a (g) elvezetőcsőhöz jutna, kondenzáltatik és így gőzveszteség be nem következik. A szabályozószerv itt nincs már úgy, mint a 84535. sz. pótszabadalomnál, a túl- 75 folyóoső végén elrendezve, hanem a (6) gőzifűtőoső alsó végén. A gőzfűtőcsőnek alul csak egy, az (i) fojtó- vagy elzáró-