88388. lajstromszámú szabadalom • Gázégő

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. _ MAGYAR KIRiLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88388. SZÁM. — Il/d. OSZTÁLY. Gázégő. Schar Ferdinánd gyáros Schwechat és Theumer Rudolf mérnök Wien. A bejelentés napja 1924. évi március hó 20-ika. A találmány tárgya oly gázégőkre vonatkozik, melyeknél az elzárószervet az égő égése köziben a hő befolyása alatt álló elzárószerkezet tart nyitott állásá-i ban, azonban önműködően záródik, mikor az égő kialszik. A záró- vagy saorítószerfkezet működtetése céljaiból ezeai ismert berendezéseknél hőkitágulókéipes testet, fémrudat, vagy ) effélét alkalmazunk, mely az égő vagy egy segédláng hőhatásának van kitéve és mely kitágulása által a zárószerkezetet zárja, összehúzódásánál pedig lehűtése következtében a zárószerkezeteit ismét 5 nyitja. Az ismeretessé vált ily elzáró készülekek mind azt a hátirányt mutatják, hogy a záró- vagy szorítószerkezet megbízhatatlanul működik és nem tesz lehetővé 0 állandó működésit, minthogy a zárószervet megfogó és fogvatartó ellenfelületek ezen kiképzéseknél mereven vagy rugalmasan vannak kiképezve. A merev kiképzés nem biztosíthatja a 5 többszöri működtetést, minthogy a hőérzékeny szerv az égő égése alatt felhevíttetik és a záróhatás beállta után tovább tágul. A záró- vagy szorítószerkezet me rev kiképzése tartós alakváltozást idéz 0 elő, mely a készülék további működésót kizárja. Ha pedig a záró- vagy szorítószerkezetet az ismert foganatosítások szerint rugalmasan képezzük ki, akkor gyakorla-5 tilag lehetetlen a rugalmasságot úgy megválasztani, hogy a zárószerv csekélymérvű felmelegedésnél megfogassék és fogva tart assék, a hőérzékeny szervnek a lehűlés alkalmával a milliméter törtrészét kitevő hossaváltozásánál pedig biz- 40 tonságígal eleresztessék. Ezen hátrányok elkerülésére és megbízható működés biztosítására a találmány érteimébein a kiképzés olyan, hogy a zárószerkezetbe engedékeny szerv van 45 beépítve, mely a szerkezet tartós felhevítésnél beálló túlságos igénybevételénél akikép térihet ki, hogy tartós alakváltozás elkerültetik. Az 1. és 2. ábrán hosszmetszetben és 50 alulnézetben .feltüntetett fogianaltosátási alak szerint az (1) égőtest alsó oldalán a (2) légbevezető nyílással van ellátva. A (3) fuvókanyílást a (10) elzárótest zárja el, mely a (4) rúdra van szerelve, 55 mely a (14) égő alatt a szorítókésizülók (21) fogóját tartja. A (4) rúdon a (22) kar van megerősítve, mely az égőcső (23) hasitokon keresztülhatolva a (24) emelő kivágásába kapaszkodik, mely emelő a 60 (25) nyomórúgó hatása alatt lefelé lendílttetiik és ekkor a (4) rudat a (21) forgóval együtt a rajzóin balfelé tolja. A (24) emelőt eleresztésénél a (25) rúgó nyugalmi helyzetébe nyomja, miáltal a (4) rúd a 65 (3) fúvóka felé hátratolatik. A <21) fogó szárai között a (26) hídrész van kiképezve, mely alatt az (1) égőesőtől elágazó (27) lángzóvezeték végződik. Az ezen vezeték (29) nyílásán felfelé égő láng a (26) 70 hídrész felmelegítésére, valamint a (14) égő meggyújtására szolgál, mely oélra az égő kupakjában a gázkeverék kilépésére való (30) nyílások vannak kiképezve. A fogószárak mellső végei (31, 32) felületek 75 között vannak vezetve. A (32) felületben