88383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés plasztikus mozgófényképek előállítására

— 2 — A vetítés is két (L, Ll) objektívvel bíró készülék segélyével történik (5. ábra). A (d) jobb és a (g) bal képeik aiz (F) filmen foglalnak helyet és ismert módón hal'ad-5 nak el az objektívek előtt. A vetített képeket (s, sl) fényforrások világítják meg, A fénynyalábokat az (u, v) és (ul, vl) tiiikröik vagy prizmák visszaverik és a jobb és a bal képeknek megfelelő fény-10 nyalábok az (E) vetítőernyőn kereszteződnek, ahol ezek a jobb és bal képek egymás fölé helyezkednek. A veitítőernyőn a fénynyaláboik kereszteződésének létrehozására szükséges szabályozást azáltal foganato-15 síthatjuik, hogy a (v, vl) tüikrökeit vagy prizmáikat egymástól allkalmiais távolságba hozhatóan és egyik élük körül könnyen elforgathatóan rendezzük be, hogy ilymódon az a szögnek a kívánt értéket 20 adhassuk. A néző akár a vetítőernyő előtlt foglalhat helyet és a vetített képeiket íónyvi'sz.szaverődés útján figyelheti, aikar pedig az ernyő mögött és ekkor transparensség út-25 ján láthatja azokat. Ha az ernyő előtt foglal helyet a néző, akkor az ernyő mellső felülete teljesen sima és egyenletes kell, hogy legyen, így pl., hogy az eszméket megrögzítsük, csi-30 szolt fémből, valamely zománcozott felületből, sitb. készítendő, hogy valamennyi, az ernyőre vetített képnek fénysugarai mindegyik képnél különböző szög alatt verődhessenek vissza és hogy azok a f'ény-35 sugarak, melyek a néző egyik szeménpk optikai tengelye irányálba esnek, ezen szem által kiválasztathassanak és ne befolyásolják észrevehetően a másik szeimtett, melynek optikai tengelye más irányú. Ezen, a 40 két szemnek megfelelő fénysugarak közt való megkülönböztetés lehetőségte', mely fénysugarak a különböző szögek alatt lefényképezett tárgypontokból származnak, eredményezi a jelen remdszenreil nyert 45 intenzív steTeoskopikus hatást. Ha a néző a vetítőernyő mögött foglal heilyet, akkor utóbbinak áttetszőnek kell lennie, tehát pl. homályos üvegből, valamely zsíros anyaggal bevont vászonból 50 vagy papírből, stb. kell készítve lennie. A találmány megvalósításának egyilk! változatánál a jobb és a bal képek két sorozata, a már ismert módon, egyetlenegy szalagon, egy sorban egymással váltakozva 55 van elhelyezve úgy, hogy ez a szalag váltakozva jobb és bal képet mutat, mimel' lett az említett szalag' akár függélyes (6. ábra), akár vízszintes (7. ábra), lehet. Ezt a szalagot, új módoin, két objektív segélyével vesszük fel, melyeik egyike a filmre (d)-nél és a másika (g)-nél vetít egy-egy képet, mimellett a saalág mindenkor két intervallummal tolódik előre azáltal, hogy a két závárzat egyidejűleg működik. "Ügy az egyik, mint a másik esetben az optikai rendszerek úgy vannak elrendezve, mint a 4. ábra esetéiben, de a prizmák vagy tükrök töibbé vagy kevésbbé vannak elbajlítva fémynyaláibjaiknak a hártyán a kívánt pontokra Valló irányításához szükséges értelem,ben. A jobb és a bal képeket, két, a 6. ábrán látható film esetében vízszinitesem és a 7. ábrán feltüntetett film esetében függélyesen egymás mellett elhelyezett (L, Ll) objektív segélyével, egyidejűleg vetítjük, mely cibjelktivek, mint az 5. ábra esetében prizmákkal és tükrökkel vannak kombinálva, melyek úgy vannak elforgatva, hogy a két, a jobb és a bal képnek ugyanazon helyeken való keletkezéséit idézzék ismét elő. Ennél az eljárásnál valamennyi fénynyaláb, úgy a bal, mint a jobb képtől származó, a vetítőernyőit ferdén éri, amint az az 5. ábrán látható. Hogy az ebből eredő eltorzulást elkerüljük, célszerű az objektivelket a vetítendő képekhez képest decentralizálni, ami a stereoskopikus képpár viailaimennyi homolog pontjának tökéletes összieiesiését idézi elő a vetítőernyőn. Ez az elrendezés van feltüntetve az 5. ábrán, ahol világosan látható, hogy az (L, 11) objektivek optikai tengelye a képek (c, cl) középvonalához képest oldalirányban kistó elitolitan van elhelyezve. Abban az esetben, ha a stereoskopikus képpár függélyesen van egy filmen váltakozva elhelyezve, mint a 6. ábra esetében, akkor mindegyik, tehát úgy a bal, mint a joibb kép vetítése egyetlenegy objektív segélyével felváltva történhetik, ugyanúgy, mint a közönséges vetítéseiknéü. A relief-hatás elérésére azután ezen objektív elébe egy (u) mozgó optikai elrendezést helyezünk (8. ábra), mely olyan tükrökből vagy prizmákból van összetéve, melyeknek mozgása szinkronikusan össze van kötve a film előreitolódó mozgásával Ez az elrendezés, mely váilitaikozívia az (u) és az (ul) helyzeteiket foglalja el, a fénynyalábokat váltakozva a (v) és a (vl) tükörre veri vissza aszerint, hogy a bal vagy a jobb kép halad el az objektív mö-