88375. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hanghullámok küldésére és felvételére

— 2 — való hangolásával máris jobb kapcsolást érünk el a kettő között, mint ha nem hangolnák őket össze, magát a kapcsolási fokot is beállíthatjuk a kapcsolási tér nagy-5 sága, és pedig különösen, annak magassága által. Minél kisebbre, vagyis minél alacsonyabbra, illetőleg laposabbra választjuk a rezonátorteret, annál szorosabb annak kapcsolása a membránnal. 10 Ha a rezonátorteret változtatható nagyságúvá képezzük ki, a kapcsolási fokot üzeniközben is beállíthatjuk. Az esetben, ha a hangenergiát levegőn át akarjuk a kapcsolási térből el-, vagy 15 ahhoz hozzávezetni, úgy ezt kényelmesen azzal érhetjük el, hogy a küllevegővel bizonyos nagyságú nyíláson át kötjük össze. Megjegyzendő emellett, hogy adott hangmagasság esetén a rezonátortér minden '20 egye® nagyságának a fenti nyílásnak is bizonyos nagysága kell, hogy megfeleljen; és pedig állandó hangmagasság esetén a rezonátortér csökkenő térfogatával, tehát annak kisebbedő, illetőleg laposodó alak-85 jávai a nyílás nagysága is csökken. Az 1. ábrán a találmány példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve. (1) a sugárzó szervként működő membrán, mely a (4) rezonátor teret magában foglaló 30 (2) tokot lezárja. A másik oldalon a rezonátorteret a (3) rekesz határolja, amelynek a hanghullámokat a (6) vezetőcsőhöz bocsátó (5) nyílása van. A 2. ábrán a találmány szerinti beren-35 dezés rezonanciagörbéje van feltüntetve, melyet akkor kapunk, ha a készüléket, mint felvevő készüléket folytonosan növekedő másodpercenkénti rezgésszámú hanghullámokkal gerjesztjük. Az abscis-40 sára a gerjesztő rezgésszámok, az ordinátára pelig a hangerősségek vannak leJ-rakva. (n) a használt jel rezgésszáma. A sugárzó szervet és a rezonátort már most az (n) rezgésszámra hangoljuk és a kettő 45 közti kapcsolás fokát úgy választjuk meg, hogy a két rezonáciaesúcs közötti (s) völgy ordinátája legalább félakkora legyen, mint a maximális amplitúdók ordinátája. Ezzel elérjük, hogy a rezgésszá-50 mok körzete, melyben a készülék még kielégítő hangerősséggel dolgozik, lényegesen kibővül. A csillapítás nagyobbítása által természetesen ezen körzetet a hangerősség rovására tetszés szerint kivővít-55 hetjük, pl. ha arról van szó, hogy egymás közt nem megegyező rezgésszámú hangküldőket ugyanavval a felvevőkészülékkel hallgassuk ki, vagy pedig, hogy oly hangelegyeket vegyünk fel, ill. küldjünk ki, melyek különböző hangokból állnak (zajfelvétel, telefonia). A 3., 4. ós 5. ábrákon a fent ismertetett hangzókészülék különböző elhelyezési módjai vannak feltüntetve. A 3. ábrán oly berendezés látható, melynél a hangzókészülék a (7) hajófalba vájt nyílásba van behelyezve. A készülék tokja a (8) karimával van ellátva, mely a hajófalban levő kivágás széléhez fekszik és azzal vízmentesen van összekötve. A 4. ábrán ugyanezen berendezés van feltüntetve azon különbséggel, hogy a hajófal helyébe azon belül megerősített vízszekrény (9) hátsó fala lép. Az 5. ábra berendezésénél a hangzókészülék a hajófalon belül megerősített vízszekrény belsejébe nyúl be. Eeélból a hangzókészülék tokját a (10) nyakkal látjuk el, mely hátsó végén a (8) karimában folytatódik. Ez a 3. és 4. ábrákon feltüntetett módon a szekrény falához van szögecselve. Ilyen hangzókészülékeket előnyösen alkalmazhatunk különböző közegek, különösen víz és levegő közti hangtovábbítás céljából, de azonos közegek, tehát levegő és levegő közt is használhatók. Azonban arra is felhasználhatók, hogy elektromos vagy mechanikai energiát hangenergiává alakítsunk át ós viszont, amennyiben példaképpen a membránt nem valamely közeg sugárzó szerve gyanánt használjuk, hanem másként, pl. elektromágneses úton hozzuk mozgásba. Szabadalmi igények: 1. Küldő vagy felvevő folyadékokban létrejövő hanghullámok számára, melynél a hangenergia továbbítása a hangot közvetítő folyadékot határoló felület (hajófal, membrán vagy más sugárzó szerv) ós a tulajdonképpeni küldő vagy felvevő szerv között összenyomható közeggel (gázzal) töltött tér közvetítésével történik, jellemezve azáltal, hogy ezen tér a sugárzó szerv rezgésszámára (a jel rezgésszámára) van hangolva és oly kicsinyre van méretezve, hogy a sugárzó szerv rezgő mozgásai által benne létrehozott nyomásamplitudók ugyanezen nagyságrendűek, mint a nyomásamplitudók a sugárzó szerv előtt levő hangmezőben. 2. Az 1. igényben védett küldő- vagy felvevőkészülék foganatosítási alakja, jel-