88357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék porszéntüzelések lángvezetésére

31egjelent 1930. évi október lió 15-én. 1ÍAGYARKIRÍLYI JHHft SZABADALMI BIRŐSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 88357. SZÁM. — II/LL. OSZTÁLY. Eljárás és készülék porszéntüzelések lángvezetésére. Linder Wilhelm mérnök Trzynietz. A bejelentés napja 1924. évi jnnius hó 30-ika. A szénpor-tüzelések tudvalevőleg égési kamrákkal vannak ellátva, amelyekbe a szénport és az égési levegőt fúvókákkal, vagy égőkkel fújjuk be. Azon célból, hogy 5 egyfelől a tüzelőláng kifejlődjék, mindenekelőtt azonban azért, hogy ezen tüzelőlángot hamutól, salaktól és portól megtisztítsuk, az égési kamrában a lángsugarat oly irányban engedjék kifejlődni, mely 10 irány eltér azon láng irányától, mely a fűtendő kályhának munkaterében, vagy pedig a gőzkazán tüzelőfelületei között keletkezik. Azonban akkor, midőn a lángot az égési 15 kamrából a meleg-kihasználási helyre irányítjuk, a fentemlített munkaeljárásnak betartásakor lényeges hátrányok mutatkoznak. A láng természetszerűleg mindenekelőtt 20 nekiütközik az égési kamra falainak és elsősorban az égővel átellenes falnak, illetve kamrafenéknek és azután a többi kamrafalak mentén az égési kamrában uralkodó túlnyomás folytán a munkatérbe 25 vezető útra irányíttatik. A falaknak ütköző lángsugarak a legrövidebb idő alatt elrontják, illetve elpusztítják az égési kamrának falazatát és annak élettartamát a legkellemetlenebb 30 módon megrövidítik. A megfigyelések azt mutatták, hogy a lángnak káros hatása a falaknak erőművi leöblítése alakjában mutatkozik és pedig természetszerűleg nemcsak a lángok által közvetlenül talált 35 helyeken, mely helyekről a láng visszaverődik, és közvetve örvénylések révén a kamrafalak többi részeit is elpusztítja. A találmány ezen hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy a szénporlángot a 40 munkairányba eltereli, még mielőtt az az égési kamra falazatát elérte volna. A láng így is kielégítő módon szabadul meg a hamutól és salaktól. Ezen — mondhatnók — időelőtti eltérítést az elégéshez szükséges levegőnek szétosztása által olyképp 45 létesítjük, hogy az égési levegőnek egy részét a szénporral együtt az égőkön át juttatjuk az égési kamrába, míg az égési levegőnek többi részét másodlagosan olyképp vezetjük be, hogy az elsődlegesen 50 bevezetett levegőből képződött lángsugár, mely a csökkent levegőmennyiség folytán kisebb sebességgel és erősséggel áramlik be, nekiütközik az előnyösen lapos másodlagos levegősugaraknak, melyek a láng- 55 sugarat a munkatér irányában eltérítik. A fúvókák tetszőlegesen helyezhetők el, a fontos csak az, hogy a belőlük kilépő levegősugarak az elsődleges lángsugarakat felfogják, még mielőtt azok a kamra- 60 falaknak ütköznek és azokat a munkatér felé irányítsák. Ezen újításnak lényeges további előnyei még a következők: 1. A poralakú tüzelőanyagnak az égési 65 kamrába eddig szokásos bevezetésénél a lángot bizonyos mértékben a kamra elfogja; a kamrából kilépő láng már megrövidült és csökkent hatású azért, mivel a természetes elvet, t. i. hogy a meleg- 70 hordozót a meleg-leadási helyre engedjük, megzavartuk. Ennek megfelelően a tüzelőanyag kihasználása rosszabbodott. Ezzel szemben a találmány a láng meghosszabbodását éri el, mely meghosszabbodás a 75 meleget az égési kamrából kihajtja, amiáltal a meleg kihasználása megjavul. 2. A másodlagos fuvókákból kilépő levegősugarak kedvező módon hűtik a falakat és pedig a legveszélyeztetettebb helye- 80