88330. lajstromszámú szabadalom • Beszélő- gép

Megjelent !{):->(). évi október hó 15-én. MAQYAR KIRiLTI SZABADALMI BIEÓ8Á6 SZABADALMI LEIRAS 88330. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Beszélőgép. Flizikowski John Stanley magánzó Chicago. A bejelentés napja 1924. évi május hó 1-je. Az ismeretes beszélőgépeknél fából való hangszekrény van elrendezve, amely fém­ből való hangvezető cső útján az úgyneve­zett hangkarral áll összeköttetésben. 5 A találmány tárgyát tevő beszélőgép az ismeretes beszélőgépektől abban különbö­zik, hogy a hangvezetőcső fából készül. Erre a célra előnyösen számos facsíkot használunk, amelyeket egymáshoz erősí-10 tünk. A facsíkok rostjai emellett lényegi­leg hosszirányban futnak és a facsíkok ma­guk is a hangvezető cső hosszirányában vannak elrendezve. A találmány értelmében továbbá a hang­[6 szekrény előállítására használt falemezek rostjai lényegileg párhuzamosak a hang­szekrényen áthaladó hanghullámok hala­dási irányával. Azon a helyen, ahol a hangvezetőcső a hangszekrénybe torkol, fá-10 ból való aránylag vékony fal van elren­dezve, amelyek nyílása a hangvezetőcső végnyílásával egyenlő. A hangvezető csövet képező facsíkok , hosszirányban növekedő szélességgel ké-15 szülnek. Miután ezeket a facsíkokat a hang­vezetőcső előállítása végett hosszélük men­tén egymással összeenyveztük, az ily módon előállított csonkakúpalakú csövet előzetesen meghatározott helyeken ferde 10 irányban szétvágjuk. A keletkező részeket azután úgy enyvezzük össze, hogy a hang­vezetőcsőnek bevezető része és kivezető ré­sze előre meghatározott szögben csatlakoz­nak egymáshoz. Azon szögek, amelyekben J6 az eredeti csövet szétvágtuk, meghatároz­zák azt a szöget, amelyet a hangvezetőcső . bevezető része és kivezető része egymás­sal képez. A hangvezetőcsőnek szétvágás előtt csonkakúp alakja van. K) A mellékelt rajzokon a találmány tár­gyát tevő beszélőgép egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány értelmében kiképe­zett beszélőgép függélyes metszete, mimel­lett a hangvezetőcső nézetben van ábrá- 45 zolva. A 2. ábra a hangszekrény távlati nézete. A 3. ábra a hangvezetőcső nagyobb léptékű harántmetszete az 1. ábra 3—3 vonala sze­rint. A 50 4. ábra a hangvezetőcső nézete szétvágás előtt. Az 5. ábra a hangvezetőcső előállításához használt facsík nézete. A mellékelt rajzokon példaképen olyan 55 beszélőgép van feltüntetve, amelynél a hangot hanglemez szolgáltatja. A hang az (1) hangszelencéből a (2) hangkaron át a (3) hangvezetőcsőbe és innen a (4) hang­szekrénybe kerül, ahonnan a szabadba jut. 60 Ismeretes, hogy a fa különösen az esetben, ha rostjai aránylag egyenesen futnak, mint például a fenyőfánál, rezgéseket nem okoz, amikor a hanghullámok abba ütköznek, ami gyakran előfordul, ha beszélőgépnél 65 fémrészeket alkalmazunk. A hanghullá­mok ezen ütközése által éles és kellemet­len hangok keletkeznek, amelyek a be­szélőgépben a dallamot károsan befolyá­solják. A (3) hangvezetőcső a találmány értel­mében előzetesen meghatározott nagyságú és hosszúságú facsíkokból van összeállítva. Az egyes csíkok keresztmetszetének szá­mos éle van és az egymás mellett fekvő hosszélek össze vannak enyvezve, vagy más módon vannak egyesítve. Az ily mó­don előállított (3) hangvezetőcső olyan (6) csövet képez, amely lényegileg hengeres keresztmetszetű és csonkakúpalakú, amint 80 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom