88315. lajstromszámú szabadalom • Vasuti kocsikapcsoló

Megjelent 19.'iO évi október hó 15 én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88315. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Vasúti kocsikapcsoló. Knorr-Bremse A.-G. Berlin-Lichtenberg. A bejelentés napja 1922. évi január hó 11-ike. A jelen találmány önműködő vasúti kocsikápcsolókra, különösen n e hé zk ed ős­sel működtetett csúszó závárral bíró kap­csolóí'ejekkel ellátott kapcsolókra vonat-5 kőzik, melyekben a fejek összekapcsoló­dásakor a két fej závárja önsúlyuk foly­tán oly helyzetbe csúszik, melyben a zá­várok oldalfelületeikkel fekszenek egy­máshoz s a fejek szétválását mindaddig 10 meggátolják, amíg a kezelő az egyik zá­várt e helyzetből vissza nem húzza. Ha ezután az egyik kocsit a másiktól eltávo­lítjuk, a visszahúzott závár önsúlya foly­tán ismét visszacsúszik a normális mély 15 helyzetbe. A jelen találmány célja az ilyen típusú kapcsolók olyan kiképzése, mely a szer­kezetet és a működést egyszerűsíti, a za­varnak az oldott helyzetben való vissza-20 húzására egy egyszerű szervvel bír és a kapcsolófejek között maximális húzási öszefogást biztosít. A találmány egyik jellegzetessége értel­mében a nehézkedéssel működő závár két 25 helyzetbe hozható, melyek egyikében a szembenálló kapcsolóifej závárjával mű­ködhet össze a kocsik kapcsolása céljá­ból, míg másik helyzetében nem áll mód­jábian a másik kapcsolóval kapcsolást lé-30 tesítően összefogni. A találmány egy má­sik jellegzetessége szerint a nehézkedés­sel működő závár az oldott helyzetbe húz­ható vissza s e helyzetében a szembenálló kapcsolófej závárja akadályozza meg ab-55 ban, hogy a szembenálló kapcsolóval ösz­szefogó helyzetbe csúszhasson vissza. A találmány tökéletes megértése céljá­ból utalunk a csatolt rajzokra, melyek­ben: K) 1. ábra vázlatosan mutatja a kapcsoló­fejeket, amint az összefogó helyzet felé mozognak, 2. ábra a kapcsolófejeket a normális kapcsolt helyzetben tünteti fel; 3. ábra a kapcsolófejeket az egyik za- 4,5 várnaK oldott helyzetbe való visszavo­nása után, ugyancsak vázlatos alaprajz­ban tünteti fel; 4. ábra nagyobb léptékben, részben metszve tünteti lel az egyik kapcsoló- 50 fejet; 5. ábra a 4. ábrának megfelelő oldalné­zet egy kihasított résszel; 6. ábra a 4. ábrának megfelelő homlok­nézet, mely a závárzsebet a závár nélkül 55 inn tatja; 7. ábra egy részlet metszete, mely a zá­várt visszahúzása közben, az oldott hely­zetbe való jutása előtt tünteti fel; 8. ábra az 5. ábrának megfelelő nézet- 60 ben a závárt a teljesen visszahúzott, ol­dott helyzetben mutatja; 9. ábra a 8. ábrának megfelelő homlok­nézet ; 10. ábra a 4. ábrának megfelelő lépték- 65 ben, de oldott helyzetű závárral tünteti fel a kapcsolófejet; 11., 12. és 13. ábrák a závárt alaprajz­ban, ill. oldal- és homloknézetben tünte­tik fel; 70 14. ábra egy módosított kapcsolófejet ábrázol. A kapcsoló két kapcsolófejből áll, me­lyek mindegyike két kinyúló taggal, még pedig az (1) orral és a (2) pofával bír. Az 75 (1) orr .a (3) lejtővel, a háromoldalas (4) fülkével és az (5) fülkével bír. A (2) pofa külső oldalának (€/ ós (7) bütykei olyan alakúak, hogy a 2. ábra értelmében a szembenálló kapesolófej (4) és (5) fül- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom