88300. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kapacitások mérésére

— 3 — (45, 46) vezetékekhez kapcsolják (1. ábra), vagy pedig a vezetékpárok összeköttetését a megfelelő szorítók között átváltják (2. ábra). A (42) kapcsoló mozgatható (42a) 5 közege útján közvetlen vagy átváltott összeköttetést ad (1. és 2. ábra) a (21', 22') i és (23', 24') szorítópárok, valamint a (43, 44) és (45, 46) vezetékpárok között. A (47) kapcsoló, amelynek szerkezete azonos a 10 (42) kapcsoló szerkezetével, arra szolgál, hogy mozgatható (47a) közege révén köz­vetlen vagy átváltott összeköttetést léte­sítsen a (43, 44) és (45, 46) vezetékpárok, valamint a vizsgálóközegek között (amint 15 az a 2. ábrában teljes és szakadozott vo­nalakkal fel van tüntetve). Ily módon meg van adva annak a lehetősége, hogy az egyik vagy másik oldaláramkörnek a fantomáramkörhöz való kapacitási viszo-20 nyát meghatározhassuk. Minden további magyarázat nélkül belátható, hogy a ké­szülék nemcsak úgy rendezhető be, hogy belső összeköttetése vagy az oldaláram­körök közötti vagy a fantomáramkör és 25 oldaláramkörök közötti egyenlőtlenségek vizsgálására alkalmas, hanem akképen is, hogy a vizsgálat alatt álló vezetékek egy­mással és a készülék különböző elemeivel változó kombinációkban is kapcsolhatók. 80 A készülék használatának ismertetésé­nél feltesszük, hogy a fantomáramkör elemei között fennálló kapacitási egyen­lőtlenségeket kellene megvizsgálni. Ezen elemek közül az egymásután következő 85 (A) és (B) szakaszok vezetékei a vizsgálat céljából különböző módon köttetnek össze, úgy hogy az ily módon kapott értékek megadják, hogy hogyan kell a vezetékeket véglegesen összekötni, hogy a legjobb 40 eredményt kapjuk. A fantomáramkört képező oldalak összekötött szakaszai kö­zött fennálló kapacitási egyenlőtlenség mérésére alkalmazott kapcsolás elmélete a rajzok 4. ábrája alapján érthető meg, 45 amelyben a vizsgálandó vezetékek kapa­citásai úgy tekinthetők, mintha azok Wheatston-híd ágait képeznék. A híd megfelelő csomópontjaiban az egyesített ' (11, 11') (12, 12') (13, 13') és (14, 14') veze-50 tékszakaszok vannak feltüntetve. A híd ágaiban fekvő (a, b, c) és (d) kondenzáto­rok azon összkapacitásokat jelentik, ame­lyek az oldaláramkörök között átbeszélést idéznek elő. A (c) és (d) kondenzátorok 55 azokat a változtatható kapacitásokat is tartalmazzák, amelyek a készülék (25) kon­denzátorának beiktatásából erednek. Ha a (27) forrásból változtatható potenciál van a (13, 13') (14, 14') vezetékpárra kapcsolva, akkor a (11, 11') és (12, 12') vezetékpárok 60 közé kapcsolt, a (28) távbeszélő hallgatót figyelő egyén nem fog itt hangot hallani, ha a (11, 11') és (12, 12') pontok között potencialegyenlőség áll fenn, vagyis ami­kor a kapacitási értékek az = ^ egyen- 6ö letnek tesznek eleget. Az a kapacitás, ame­lyet a (25e, 25f) jelzőközeg mutat és ame­lyet a kezelőnek a (25) kondenzátor segé­lyével a vezetékek között fennálló viszony szerint a (c) vagy (d)-ből kivonni vagy 70 azokhoz hozzáadni kellett, hogy az emlí­tett feltétel létesüljön, megadja a (11, 11') (12, 12') és (13, 13') (14, 14') oldaláram­körök között fennálló egyenlőtlenség mér­tékét. Az ekkor kapott érték a szakaszok 75 előbb említett speciális összeköttetésének felel meg, amely a (40, 41) és (42) kap­csolók segélyével átváltható úgy, hogy az oldalak a (11, 12') (12, 11) és (13, 13') (14, 14') párokból vagy (11, 11') (12, 12') és (13, 80 14') (14, 13') párokból vagy (11, 13') 12,14') és (13, 11') (14, 12') stb. párokból állanak, mikor is ezen kombinációk egyenlőtlen­ségeit határozhatjuk meg. Ami már most a kapcsolás elméletét a 85 fantomáramkör és egyik oldala között fennálló egyenlőtlenségek vizsgálata ese­tén illeti, úgy utalunk az 5. ábrára; az itt ábrázolt helyzetek a (30) kapcsoló meg­fordítása folytán létesülnek. A változó 90 potencálforrás ugyanúgy fekszik az áram­körben, mint előbb. A Wheatston-híd két felső ágát most az egyenlő (26, 26) impe­danciaközegek szolgáltatják. A (28) hall­gató a (11, 11') (12, 12') fantomáramkör 95 elemtől a potenciálforrás rövidzárlatának elkerülése végett az impedanciaközegek csomópontján át a másik (13, 13'), (14, 14') elemhez van kapcsolva. Az (e) és (f) kon­denzátorok azokat a kapacitásokat jelen- 100 tik, amelyek a fantom és annak (13, 13'), (14, 14') oldala között átbeszélést okoznak, még pedig a kapacitások azon változásá­val, amely a (25) kondenzátor beállításá­tól ered. A vezetékszakaszok különböző 105 kombinációi esetén fennálló egyenlőtlen­ségek meghatározása általában ugyanúgy történik, mint előbb. Ezután a (47) kap­csolót átforgatjuk, miáltal a vezetékek és a vizsgáló készülék között megfelelő ösz- 110 szeköttetés létesül a fantom és a (11, 11'), (12, 12') oldal között fennálló egyenlőtlen­ség megmérése végett. A kábel végleges összeköttetését azon alakban foganatosít­juk, amely az összes mérések tekintetbe 115 vételével a legkisebb egyenlőtlenséget adja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom