88275. lajstromszámú szabadalom • Szívógázfejlesztő berendezés

- 2 -lÖgtető csészébe szívódik és innen (q) csö­vön a gázfejlesztő felső részébe jut. Az (r) csap (1—3. ábra) ugyanis antracittüze­léskor a (q) csövet (1. ábra), barnaszén-, 5 fa-, tőzegtüzeléskor pedig az (e) csatornát zárja el (2. ábra), amely utóbbi antracit­tüzeléskor a gőzlégkeveróket a (c) gázfej­lesztő (b) rostélya alá vezeti. A levegő tehát e csap állása szerint akár a tüzelő-10 anyagrostély alá, akár afölé vezethető. Antracit elgázosításakor az (f) elgőzö­lögtető csészében víznek beesöpögtetése útján gőz fejlesztendő, míg bitumenes tü­zelőanyagok elgázosításakor ezeknek víz-15 tartalma elég vízgőzt szolgáltat. Az elgő­zölögtető csésze ekkor a gázosító levegő előmelegítésére jó. Fontos, hogy a levegő lehető melegen jusson a gázfejlesztőbe. Ezért a levegőt az 20 (o) és ,(p) kamrákból szívjuk, amelyek a meleg gázfejlesztő és az (i) tisztító között valamint a (c) gázfejlesztő és az (1) száraz tisztító és (n) gázgyűjtő között vannak elrendezve és ezért mindig meleg levegő-25 vei vannak töltve. Az (o) és (p) kamrák oldalnyílások révén lehetnek egymással összekötve. Az (o) ós (p) kamrák elren­dezésével továbbá elérjük, hogy az (i) nedves tisztító, az (1) száraz tisztító és az 30 (n) gázgyüjtő, amelyek a gáznak tisztítá­sára és hűtésére valók, nem határosak a (c) gázfejlesztő forró külső falaival és így ezektől nem melegednek fel. Eszerint az (o) és (p) kamráknak kettős előnye 35 van: egyfelől melegtől védik a két tisz­títót és gázgyűjtőt, másfelől előmelegítik a gázosításhoz szükséges levegőt. Míg antracittüzelés esetén a gázt a (c) gázfejlesztő felső részéből az (s) csator-40 nán szívjuk el és a (h) csatornán vezetjük az (i) tisztítóba, barnaszén, fa és tőzeg gázosítása esetén a gáz a rostélyon át a (t) hamútérbe (2. ábra) és innen (u) nyí­láson a (h) csatornával párvonalasan el-45 rendezett (v) csatornába (4. ábra) kerül. A (h) és (v) csatornákat, valamint az (s) csatornát a (w) csap köti össze egymás­sal. A (w) csap a gáz útját a (v) csator­nán át elzárhatja úgy, hogy ekkor a gáz felülről az (s) csatornába és innen a (w) 5( csapon és (h) csatornán át az (i) tisztí­tóba kerül (antracit-gázosítás). A (w) csap azonban az (s) csatornát is elzár­hatja, amikor is a gáz lefelé a (t) hamu­térbe vonul. Innen a gáz (v) csatornán 55 halad fölfelé, hogy a (w) csapon át a (h) csatornába jusson, s ebből szintén az (i) tisztítón keresztül vegye útját (barna­szén, fa, tőzeg gázosítása). Az (r) levegőcsap és (w) gázcsap két- 60 járatú csapok és (x) rúd révén (3. ábra) egymással össze vannak kötve. A (y) fo­gantyúnak 90°-kai való elfordításával a gázfejlesztőt az egyik fajta tüzelőről a másikra állíthatjuk át. 65 Szabadalmi igények: 1. Szívógázfejlesztőberendezés, jellemezve oly átváltó szerkezet ill. együttmű­ködő (r, w) átváltószerkezetek által, amely ill. melyek segítségével a levegő 70 vagy a (b) rostély alatt vagy afölött vezethető be a gázfejlesztőbe ós a fej­lesztett gáz a (b) rostély fölött vagy alatt vezethető el. 2. Az 1. alatt védett szívógázfejlesztő be- 75 rendezés kiviteli alakja, azzal jelle­mezve, hogy a gáztisztító (i, 1) kamrák és a (c) gázfejlesztő között elrendezett (o, p) csatornákból (g) cső segítségé­vel vett levegő (f) elgőzölögtetőn és 80 (r) átváltószerkezeten át vagy (e) ve­zetéken a (b) rostély alá vagy (CL) ve­zetéken a (c) gázfejlesztő felső részébe vezetődik be ós hogy egyidejűen ennek megfelelően az elsővel (x) rúd útján 85 összekapcsolt második átváltószerkezet révén a fejlődő gáz vagy fent (s, h) csatornákon vagy a (b) rostélyon ke­resztül és (u, v, h) csatornákon vezető­dik el a gázfejlesztőből. 90 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom