88275. lajstromszámú szabadalom • Szívógázfejlesztő berendezés

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88215. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Szívógázfejlesztő berendezés. Niebaum & Gutenberg A.-G. Herford. A bejelentés napja 1923. évi február hó 16-ika. Antracit-gázfejlesztőkbe a levegő és víz­gőz keverékét a rostély alatt vezetik be, amikor is azt az izzó szénréteg megbontja és a gépnek szívóhatása mint erőgázt el-5 szívja. Bitumenes tüzelőanyagok elgázosí­tásakor, ami csak felső tüzelésű szívógáz­fejlesztő berendezésekben vihető keresz­tül, megfordított a folyamat: az elgázo­sító légáramot a szénréteg fölött vezetik 10 be s az erőgázt vagy közvetlenül a rostély alatt vagy fölött vagy pedig magában a tűzrétegben szívják el. Ezzel az eljárás­sal a nem-állandó kátránygőzöket és desz­tillációs gázokat égési erőgépek üzeméhez 15 alkalmas állandó gázokká változtatják át. A találmány értelmében szívógáznak főként égési erőgépekhez, valamint izzító és edző kemencékhez való előállítása cél­jából mindkét fajta — bitumentől mentes 20 vagy bitumenes — tüzelőanyagot változ­tatás nélkül egy és ugyanabban a beren­dezésben gázosíthatjuk el használható erőgáz alakjában. Ezt azzal érjük el, hogy antracit, koksz, faszén vagy efféle alkal" 25 mazása esetén a gőzlégáram a rostély alatt jut be a gázfejlesztőbe, keresztül­halad a szénrétegen és felül kerül elszí­vásra, míg barnaszén, brikettek, tőzeg, fa vagy efféle alkalmazása esetén a légáram 30 a tüzelőanyagréteg fölött jut be és köz­vetlenül a rostély alatt vagy fölött vagy akár a tűzrétegben kerül elszívásra. A találmány tárgyát egy kiviteli pél­dában szemléltető rajzon a szívógázberen-35 dezésnek tekintetbe jövő részei vannak feltüntetve. Az 1. ábra a gázfejlesztőt bitumentől men­tes tüzelőanyag gázosításakor, a 2. ábra ugyanazt a gázfejlesztőt bitu­menes tüzelőanyag gázosításakor tünteti 40 föl és pedig a 3. ábra A—B ill. a 4. ábra C—D vonalában vett hosszmet­szetekben. A 3. ábra felülnézet, a 4., 5. és 6. ábrák pedig metszetek a 2. 45 ábra I—K, ill. a 3. ábra E—F ill. G—H vonalában. Indításkor (a) kézi szivattyúval a (c) gázfejlesztő (b) rostélya alá levegőt fü­vünk, amikor is az égési térben erőgáz 50 fejlődik. E célból előzetesen az (a2) csap­pantyút (al) kéziemelő segítségével nyit­juk, miközben az (a3) tolóka egyidejűen záródik. A gázok a (d) átváltószelepen először a szabadba jutnak. Rövid idő 55 múlva a (d) átváltó szelepet zárjuk, a kézi szivattyú működtetését megszüntetjük, s ezenkívül az (a2) csappantyút zárjuk, az (a3) tolókát pedig nyitjuk (1. ábra). A gázfejlesztő most az (e) csatornán keresz- 60 tül az (f) elgőzölögtető csészéből kapja égési levegőjét, amely csésze (g) csövön át (5. ábra) a szabad levegővel közleke­dik. Az így fejlődő erőgáz azután (h) csa­tornán az (i) nedves tisztítóba és ebből 65 (k) csövön az (1) száraz tiztítóba jut, amelyből (m) csövön át (6. ábra) az (n) gázgyűjtőbe vonul, hogy innen a gépbe jusson. A működés az 1., 5. és 6. ábrákból vehető ki. 70 A fentebb leírt folyamat bitumentől mentes tüzelőanyagok gázosítására vo­natkozik. A 2. ábra a gázfejlesztőt bitu­menes tüzelőanyagok gázosításakor mu­tatja. A gáz útját nyilak jelzik. A levegő 75 a (c) gázfejlesztő és az (i) tisztító között lévő (o) kamrába (3., 4. és 5. ábra) betör­kolló (g) csövön (5. ábra) az (f) elgőzö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom