88275. lajstromszámú szabadalom • Szívógázfejlesztő berendezés

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88215. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Szívógázfejlesztő berendezés. Niebaum & Gutenberg A.-G. Herford. A bejelentés napja 1923. évi február hó 16-ika. Antracit-gázfejlesztőkbe a levegő és vízgőz keverékét a rostély alatt vezetik be, amikor is azt az izzó szénréteg megbontja és a gépnek szívóhatása mint erőgázt el-5 szívja. Bitumenes tüzelőanyagok elgázosításakor, ami csak felső tüzelésű szívógázfejlesztő berendezésekben vihető keresztül, megfordított a folyamat: az elgázosító légáramot a szénréteg fölött vezetik 10 be s az erőgázt vagy közvetlenül a rostély alatt vagy fölött vagy pedig magában a tűzrétegben szívják el. Ezzel az eljárással a nem-állandó kátránygőzöket és desztillációs gázokat égési erőgépek üzeméhez 15 alkalmas állandó gázokká változtatják át. A találmány értelmében szívógáznak főként égési erőgépekhez, valamint izzító és edző kemencékhez való előállítása céljából mindkét fajta — bitumentől mentes 20 vagy bitumenes — tüzelőanyagot változtatás nélkül egy és ugyanabban a berendezésben gázosíthatjuk el használható erőgáz alakjában. Ezt azzal érjük el, hogy antracit, koksz, faszén vagy efféle alkal" 25 mazása esetén a gőzlégáram a rostély alatt jut be a gázfejlesztőbe, keresztülhalad a szénrétegen és felül kerül elszívásra, míg barnaszén, brikettek, tőzeg, fa vagy efféle alkalmazása esetén a légáram 30 a tüzelőanyagréteg fölött jut be és közvetlenül a rostély alatt vagy fölött vagy akár a tűzrétegben kerül elszívásra. A találmány tárgyát egy kiviteli példában szemléltető rajzon a szívógázberen-35 dezésnek tekintetbe jövő részei vannak feltüntetve. Az 1. ábra a gázfejlesztőt bitumentől mentes tüzelőanyag gázosításakor, a 2. ábra ugyanazt a gázfejlesztőt bitumenes tüzelőanyag gázosításakor tünteti 40 föl és pedig a 3. ábra A—B ill. a 4. ábra C—D vonalában vett hosszmetszetekben. A 3. ábra felülnézet, a 4., 5. és 6. ábrák pedig metszetek a 2. 45 ábra I—K, ill. a 3. ábra E—F ill. G—H vonalában. Indításkor (a) kézi szivattyúval a (c) gázfejlesztő (b) rostélya alá levegőt füvünk, amikor is az égési térben erőgáz 50 fejlődik. E célból előzetesen az (a2) csappantyút (al) kéziemelő segítségével nyitjuk, miközben az (a3) tolóka egyidejűen záródik. A gázok a (d) átváltószelepen először a szabadba jutnak. Rövid idő 55 múlva a (d) átváltó szelepet zárjuk, a kézi szivattyú működtetését megszüntetjük, s ezenkívül az (a2) csappantyút zárjuk, az (a3) tolókát pedig nyitjuk (1. ábra). A gázfejlesztő most az (e) csatornán keresz- 60 tül az (f) elgőzölögtető csészéből kapja égési levegőjét, amely csésze (g) csövön át (5. ábra) a szabad levegővel közlekedik. Az így fejlődő erőgáz azután (h) csatornán az (i) nedves tisztítóba és ebből 65 (k) csövön az (1) száraz tiztítóba jut, amelyből (m) csövön át (6. ábra) az (n) gázgyűjtőbe vonul, hogy innen a gépbe jusson. A működés az 1., 5. és 6. ábrákból vehető ki. 70 A fentebb leírt folyamat bitumentől mentes tüzelőanyagok gázosítására vonatkozik. A 2. ábra a gázfejlesztőt bitumenes tüzelőanyagok gázosításakor mutatja. A gáz útját nyilak jelzik. A levegő 75 a (c) gázfejlesztő és az (i) tisztító között lévő (o) kamrába (3., 4. és 5. ábra) betörkolló (g) csövön (5. ábra) az (f) elgőzö-