88244. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyujtó készülék

— 2 — zött fekszenek. Az a felület tehát, amelyhez a meggyújtandó tárgyat közelíteni kell és amelyet a következőkben gyujtóíeliiletnek nevezünk, a két gyujtófeliilet 5 között fekszik. További említésre méltó és az ábrákból kitűnő tény, hogy segédgyüjtő készülék, például lencse vagy kúpos tükröző^ (h) segédfelület segélyével a sugárzás kihasz-10 nálása a gyujtófelületen nagy mértékben fokozható. A segédgyüjtő készülék szerkezete és helyzete szerint a gyujtófelület más és más helyzetbe kerül. Az 1. ábrában az az eset van felütön-15 tetve, amelyben a gyujtófelület, miután a sugarak a gyüjtőkészüléken átmentek, a második gyújtópont környezetében, sőt kissé azon túl képződik, míg a 2. ábrában feltüntetett esetben a gyujtófelület a (h) 20 segédgyüjtő készülék alkalmazása mellett is a gyújtóponton innen marad. Ki kell emelni, hogy sikerül a gyújtáshoz szükséges hőmérsékletet segédgyüjtő készülék alkalmazása nélkül is elérni. A 25 segédgyüjtő felület azzal az előnnyel jár, hogy alkalmazása mellett az izzószál energiafogyasztása kisebbre szabható. Gyakorlati kivitelek számára elégséges, ha a (2) izzólámpakörtét (3. ábra) fúvás 80 útján olyképen alakítjuk, hogy egyik (3) oldalfala ellipszoidalakú. Ha azután az izzólámpa ezen oldalát előnyösen belülről vagy pedig kívülről is tükröző bevonattal látjuk el, akkor egyszerű módon a kívánt 35 célra pontos tükröt kapunk. Az izzólámpa másik (4) oldalfalát kifelé domborúra kell alakítani, mert ellenkező esetben azt a légnyomás benyomná. Az ellipszoid másik gyújtópontjának emellett az izzólámpán 40 kivül kellő távolságban kell feküdnie. Az (1) izzószál előnyösen szénszál, mert nagy fajlagos ellenállása, valamint nagy fajlagos energiasugárzása mellett az izzószál még kicsi méreteinél is kényelmesen 45 alkalmazkodhatunk a városi hálózat feszültségéhez. A szálat tartalmazó léghijas üvegburok az (5) fémköpenyben rendezendő el, részben hogy törés ellen védve legyen, részben pedig a következőkben fel-50 sorolt okoknál fogva. Az izzólámpa meglehetősen összpontosított fényt sugároz ki előre, amely vakítóan hat. Az izzólámpát tehát ezen irányban ellenzővel kell ellátni és pedig telje-55 sen összefüggő fémsüveggel vagy pedig, ha a készüléket világítási célokra is kívánjuk használni, homályos üvegsüveggel, amely a fémköpenyben van elrendezve. A sugaraknak csak azon (6) nyíláson át van szabad kijáratuk, amely közöt- 60 tűk és a meggyújtandó tárgy között összeköttetést létesít. A gyujtófelület helyzetét a térben meg kell jelölni, hogy azt mindenkor egyszerű módon megtalálhassuk. A sugarak kilépési nyílása előtt a 65 gyujtófelületen (7) ütközők vannak, amelyek egyrészt a gyujtófelület megjelölésére szolgálnak és másrészt megakadályozzák, hogy a meggyújtandó tárgy túlmélyre kerüljön az üregbe. Azon esetben, 70 ha még egy kisegítő második (8) gyüjtőkészüléket alkalmazunk, akkor azt a fémköpenyen rögzíthetjük és a sugármenet arra összpontosítható. A fémköpeny hátsó (9) része lyukazott bádogból vagy drót- 75 hálóval bevont bordákból áll, hogy az izzólámpa hűtését a levegő útján lehetővé tegyük. Előnyös, ha a légáramot oly módon vezetjük, hogy az a gyujtónyíláson keresztül belülről kifelé áramlik. Ily mó- 80 don megakadályozzuk, hogy a gyújtásnál keletkező bomlási termékek a készülék belsejébe jussanak és azt beszennyezzék. A légáram ezen mozgását kürtőhatás útján érjük el, vagyis, ha a hideg levegő 85 bebocsájtására való nyílásokat a készülék fogantyújában vagy közvetlenül fölötte rendezzük el. A felmelegedett levegő ekkor fölfelé emelkedik és a (6) nyíláson át távozik. A köpeny két vagy három részből 90 állhat. Az első esetben két félgömbből, a második esetben még egy középső gyűrűt is alkalmazunk, amelyhez kétoldalt egyegy gömbszelet csatlakozik. A részek egyesítése átlapolás útján történhet. A (11) 95 nyak, amelyen át az izzótestet a léghijas edénybe bevezetjük, a fémköpeny (12) nyúlványában helyezzük el. A (12) hengeres nyúlvány a (13) fémcsőbe illik, amely előnyösen a szigetelő anyagból való 100 (14) csőbe van beerősítve. A hengeres (12) nyúlványon és a (13) fémcsövön (15) rögzítő csavarok vagy más rögzítő alkatrészek vannak elrendezve, hogy azok segélyével a fémköpeny a sugármenethez ké- 105 pest központosítható legyen. A központosítás után az egyes alkatrészeket helyzetükben forrasztás útján vagy kötőanyag, például gipsz segélyével rögzítjük a beállított helyzet biztosítása végett. 110 A (14) szigetelő csövön belül az izzólámpa számára való áramhozzávezető huzalok és a kapcsoló van elrendezve. Az izzólámpa talpa szokásos izzólámpafoglalattal lehet ellátva. Ezt a foglalatot (16) 115 csőbe csavaroljuk és oldás ellen biztosítjuk. A (16) fémcső áramhozzávezető alkatrész gyanánt szolgál, míg a másik áram-