88244. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyujtó készülék

Megjelent 193Q. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88244. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Villamos gyújtókészülék. Dr. Lilienfeld Gyula E. tanár Lipcse. A bejelentés napja 1924. évi február hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi augusztus hó 21-ike. Azon ismeretes villamos gyujtókészülékéknél, amelyek nem működnek nagyfeszültségű szikrával, a meggyújtás a villamos áram segélyével magas hőmérsékletre 5 hevített felületen, például ellenállás gyanánt működő huzalon, vagy ha nem is rajta, úgy mindenesetre egészen közel hozzá történik. Ezeknek a gyujtókészülékeknek az a hátránya, hogy a magas hő-10 mérsékletre hevített gyujtófelület beszennyeződik és csakhamar hasznavehetetlenné válik. Nem lehetséges továbbá ezeket a készülékeket egyszerű módon olykép kiképezni, hogy azokat közvetle-15 nül a városi hálózathoz lehessen kapcsolni. A találmány abból a gondolatból indul ki, hogy a gyújtás ne a magas hőmérsékletre hevített felületen, hanem szabadon 20 történjék a térben, amennyiben az izzótest hősugárzását a meggyújtandó test felületére összpontosítjuk. Ezen feladat megvalósítása nem megy minden nehézség nélkül. Minden ellipszoid-alakú tükör az 25 egyik gyújtópontból kiinduló sugarakat a másik gyújtópontban összpontosítja ugyan, azonban a sugárzó test, a legtöbb esetben magas hőmérsékletre hevített huzal, nem pOntalakú, hanem annak jelenté-30 keny terjedelmet keli adni, hogy a szükséges körülbelül 50 wattot tevő energiamenynyi séget kisugározza. A megoldandó feladat tehát nem abban áll, hogy valamely pont sugárzását egy másik pontba össze-85 gyűjtsük, hanem abban, hogy véges terjedelmű izzó tekercs sugárzásának jelentékeny részét kellő kicsiny felületre összpontosítsuk. A mellékelt rajzokon az 1. és 2. ábra 40 olyan (S) pontból kiinduló sugármenetet tüntet fel, amely valamely ellipszoid (FI) gyújtópontjától jelentékeny távolságban fekszik. Az 1. ábrában az ellipszoid (FI) és (F2) gyújtópontjai egymástól 6 cm távolságban 45 fekszenek, míg a gyújtópont távolsága az (A) csúcsponttól 3.5 cm. A 2. ábrában feltüntetett ellipszoidnál a gyújtópontok távolsága egymástól 8 cm és a gyújtópont távolsága a csúcsponttól 2.5 50 cm. Mindkét esetben a sugármenet olyan pont számára van feltüntetve, amely mindkét kordinata-tengellyel párhuzamosan az (FI) gyújtóponthoz képest előre, vagyis 55 a másik gyújtópont felé 4 mm-rel el van tolva. Ha a sugárzást hátrafelé, vagyis az ellipszoid csúcspontja felé eltolt pont számára vizsgáljuk, úgy kitűnik, hogy a sugárzás visszatükrözése ebben az esetben 60 sokkal kedvezőtlenebb. Ezen körülménynél fogva szükséges tehát, hogy az (1) izzótestnek (1. ábra) olyan alakot adjunk, hogy csak kissé terjedjen a gyújtóponton túl a csúcspont felé és főképen a másik 65 irányban terjedjen. Az izzótest hengeres vagy kúpos csavarvonal alakjában lehet tekercselve, különöser az utóbbi alak előnyös, mimellett a kűp csúcsa kissé a gyújtóponton túl az ellipszoid csúcspontja 70 felé el van tolva. Az 1. ós 2. ábrában feltüntetett sugármenet azt az említésre méltó tényt mutatja, hogy a második (F2) gyújtóponton túl és magában a második gyújtópontban 75 csak kevés energia gyűjthető össze. Azok a pontok, amelyekben az energia jelentékenyebb mennyiségben van összpontosítva, az (F2) gyújtóponton innen vannak, vagyis az (FI) és (F2) gyújtópontok kö- 80