88235. lajstromszámú szabadalom • Önműködő átváltó szerkezet billenő ekékhez

lad, majd a teljes vonallá kihúzott helyzetben megáll. A találmány értelmében a (10) bolygókereket egyrészt célszerűen az eke egyik 5 kerekéről tetszőleges áttétel segélyével hajtjuk, másrészt pedig az (5) emeltyűvel kötjük össze. így a (10) kerék forgási értelme az eke haladási értelmével egyidőben változik meg, tehát a kerék a bolygó-10 mozgást és így az (5) emeltyű által a vezetőkerekek elállítását akkor végzi, amidőn az ekének a szomszéd barázdára kell átváltania. A szerkezet kiképzését sematikusan a 15 ö. ábra mutatja. Az (1) és (2) kerekek (20) és (21) csapjai a horizontális síkban való elfordulást lehetővé tevő (18) és (19) csuklók segélyével a (22, 23) keretre vannak szerelve. Az (1) kerék (20) csapja a (24, 5) 20 kar segélyével a (18) csapra függőleges tengely körül mindkét irányban elállítható. Az elállítást eszközlő (10) bolygókerék (12) tengelye az (5) kar végén elrendezett (25) villán nyúlik át és a meghajtás 25 céljából a (20) csapra ékelt (26) fogaskerékről a (27) fogaskerék által nyeri meghajtását. Mivel a (12) tengely a (10) bolygókerék különböző állásainak megfelelőleg a rajta átfektethető vertikális sík-80 ban kileng, a (27) fogaskerék (48) tengelyével, pl. (29) kardancsukló segélyével van kapcsolva. A (9) kényszerpálya a keret (23) tartóján mereven van elrendezve. Ugyancsak a kereten elforgathatóan 35 van elrendezve az önmagában ismert, himbaszerűen kiképezett (30, 31) billenőkeret, amely a találmány értelmében az egyik barázdáról a másikra való áttérés alkalmával ugyancsak önműködően vált 40 át. E célból (4. ábra) az eke keretén a (32) rúdalakú tartó és a (33) csap körül lengethetően, a (34, 35) szögemeltyű akként van elrendezve, hogy karjai célszerűen egy vízszintes síkban feküsznek, míg a (32) 45 tartó az eke haladási irányával párhuzamos. A két (36, 37) vontatókötél mindegyike a szögemeltyű végein elrendezett (38, 39) csigákon van átvetve és a (32) tartón megerősítve. Ha pl. az ekét a (40) nyíl irányában vontatjuk, úgy a (36) kötél fe- 50 szül, míg a (37) kötél laza, minek folytán a (34, 35) szögemeltyű a szaggatott vonallal rajzolt helyzetbe fekszik. A vontatóerő értelmének megváltozásakor a szögemeltyű (35) karja a (32) tartóhoz zárkó- 55 zik, míg (34) karja attól eltávolodik. A szögemeltyű ezen mozgásait azáltal használjuk a (30, 31) ekekeret átállítására, hogy az utóbbit pl. (41, 42) kötelek által a szögemeltyű megfelelő száraival összeköt- 60 jük. E köteleknek a (32) tartó körüli vezetésére a felvett esetben a (43, 44) csigák szolgálnak. Szabadalmi igények: 1. Átváltó keret billenő ekékhez, amely 65 az ekét vontató erő értelmének megváltozásakor az ekét önműködőlég a következő barázda irányába vezeti, jellemezve az eke egyik kerekével kapcsolt állító kar (5) és e kar vezérlésére szol- 70 gáló, egy kényszerpályán (9) vezetett bolygókerék (10) által. 2. Az 1. igénypontban védett szerkezet egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kényszerpálya (9) mint önma- 75 gába visszatérő fogazott pálya van kiképezve. 3. A 2. igénypontban védett kényszerpálya kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a fogak a pálya összhosszának 80 egyik feléban a bolygókerék (10) tengelye által leírt zárt görbén kívül, másik felében azon belül vannak elrendezve. 4. Az 1—3. igénypontokban védett szerke- 85 zet egy kiviteli alakja, jellemezve az eke egyik kereke és a bolygókerék tengelye közé iktatott áttétel (27, 27) által. 5. Az 1—4. igénypontokban védett szerke- 90 zet egy kiviteli alakja, jellemezve az eke vontatókötelei által befolyásolt szögemeltyű (34, 35) által, melynek karjai az ekekeret száraival (pl. kötelek (41, 42) által) össze vannak kötve. 95 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.