88226. lajstromszámú szabadalom • Száraz oltóporral működő tűzoltőfecskedő

- 2 — gáz a (16) csővezetéken, a (17) elpárologtatón, a (4) vezetéken és a (3) fúvókán át az (1) tartályba áramol, ezen tartályban a fúvóka felett helyetfoglaló oltóport ma-5 gával ragadja és azt a tölcséralakú (6) nyílásba, továbbá az (5) csőbe hajtja be, ezután pedig a (9) tömlőn át kiáramoltatja. Miután az oltópor állandóan utána csúszik, a nyomógázsugár az i(5) szálló-10 csőbe állandóan fog port behajtani. Az ezen (5) csövön és a (9) tömlőn át gyorsan átfolyó nyomógázsugár a port magával tovaviszi és ennek folytán a pornak bármely helyen való összecsomósodása, 15 ami a vezeték eltömődését idézné elő, ki van zárva. Ezen eltömődés akkor sem ;'t' 1 be, ha a tömlővezeték törés nélkül tetszőleges számú kanyarulatban fekszik. A por a vezetékben igen nagy távolságokra 20 szállítható tova és igen nagy magassagokban kiáramoltatható. Így pl. semmiféle nehézséggel sem jár 50 m és ennél is nagyobb tömlőhossz legyőzése, még pedig olykép, hogy a fecskendő szájdarabjából 25 kilépő oltósugár még több méternyi távolságban is erőteljes oltóhatást fejt ki. A találmány szerinti tűzoltófecskendőn még a következő berendezést is alkalmazzuk: Hogy a por feletti térben mindig 30 elégséges nyomást kapjunk, nehogy az utána csúszó por következtében vákuum keletkezzék, fent az (5) csőben kis (12) nyílásokat rendezünk el, melyek köröskörül a (13) süveg által fedhetők le. A 35 nyomógázból és oltóporból álló ezen (12) nyílások előtt nagy sebességgel tovaáramló sugár ezen nyílásokon át nyomásának egy részét leadja, miáltal a tartályban ennek alsó részéhez viszonyítva a 40 nyomás kiegyenlítődését érjük el. Ezen berendezés azonban még egy további célt is szolgál. Ha ugyanis a nyomógáz áramlását megszüntetjük, hogy a fecskendő működését megszakítsuk, a tömlővezeték 45 a nyomás megszűnése következtében teljes hosszában a benne helyetfoglaló oltópor által megtöltve maradna és ezáltal a vezeték eltömődésének veszélye állana be. A kis (12) nyílások segítségével azonban 50 elérjük azt, hogy a (3) fúvókához való nyomógázáramlásnak megszüntetése i!iíi n a csővezetékbe oltópor többé nem ha,itatik be, miután az (1) tartályban a por felett levő nyomógáz a kis (12) nyíláso-55 kon át kiáramol és ezáltal a teljes tömlőből a benne levő oltóport kisöpri. Hogy az (1) tartályban levő oltópor által képezett oszlop magassága látható legyen, a tartály különböző magasságában az üvegezett (14) kémlőnyílásokat ren- 6C dezzük el. Önként értetődik, hogy az ismertetett fecskendő stationaer elrendezésben is alkalmazható oly módon, mint egy több emeletes épületben a hydransvezeték, 65 amikor is az (1) tartályt az épület legmélyebb részében állítjuk fel és a tartályból kiinduló csővezeték szálló vezetéket képez, mely mindegyik emeleten elágazással van ellátva, melyhez a tömlő esatla- 7c kozhat. Bizonyos körülmények között kívánatos, ha az oltóport az (1) oltóportartály fenekén nem csak a (3) fúvókán át áramló nyomógáz ragadja magával, hanem ha azt még egy nyomógázörvény fellazítja. 75 Ezen célból az 5. és 6. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál egy elosztó csővezetéket alkalmazunk, mely az (1) tartály ferde (7) fenekén foglal helyet és kör alakú mozgást végző, több nyomógázsu- 80 garat áramoltat ki. A nyomógázelosztóvezeték a köralakú (19) csővezetékből áll, melyből több (20) elágazás indul ki, mo'y elágazások a (7) fenék falazatához simulnak és különböző hosszúságúak, mimel- 85 lett ezen vezetékek kiáramlási nyílásai mind egyirányban vannak meghajlítva, úgy hogy több, körpályán mozgó, nyomógázból való sugár keletkezik, amint ezt a 6. ábrán a spirálisalakú nyíl segítségével 90 jeleztük. Ezen elosztóvezeték segítségével a tartány fenekén levő oltópor jobb fellazítását érjük el. A (2) szénsavpalack és az (1) oltóportartály közé iktatott (17) elpárologtató a 95 laza (18) anyag által van megtöltve. F.zen célra különösen alkalmasak vörös rézből, sárgarézből, alumíniumból, vasból és efféléből való forgácsok, melyekkel a tartályt jól megtömjük. Önként értetődik, 10 hogy alkalmazható más lyukacsos anyag is, mint pl. rostos anyagok, fűrészforgácsok, horzsakő stb. Fémek alkalrnazM sa esetén azonban a nyomógáz elgázosítása tökéletesebb, mert a hőkicserélődés gyor- 10 sabban megy végbe. Magától értetődik, hogy a (2) nyomógázpalack ezen esetben a (15) szállócsővel van ellátva, úgy hogy a (11) szelep nyitása alkalmával a (16) csővezetéken át a (17) elpárologtató fs's.'í 11 végébe a folyékony, el nem gázosíiott nyomógáz lép be, mely csakis a (17) elpárologtatóban alakul át gázzá. A nyomógázt a (18) lyukacsos anyag elosztja, attól hőt vesz fel és azon súrlódási munka 11 által, mely a nyomógáznak a lyukacsos