88219. lajstromszámú szabadalom • Billantyűs hangszer

_ 4 — mint a jelen esetben, a magasabb fekvé­sekben jön létre, akusztikailag alig ve­szünk tudomást, míg többszólamú fogá­soknál az a hangsoron belül több szín, 5 fényt és mozgékonyságot nyer. „F" szakasz. (cis4, f4): itt megint egy, a hanghatásra további befolyást gyakorló hangmódosulás következik be, amennyi­ben az eddigi sesquialtera folytatást nyer 10 ugyan, de fokozatosan elgyengül, emellett azonban többletként hozzá lép, eleinte gyengén, később mindinkább erősödően: gamba (16'), majd a lebegően hangolt voix celeste (16'). 15 Ha már most pl. a (cis4) billentyűnek az alaphangját megszólaltatjuk, ez, mint­hogy (16) lábas, tulajdonképpen oly ma­gasságban hangzik, mint a (cis 3) billen­tyűnek („C" szakasz) az alaphangja, mert 20 ez viszont (8) lábas. Ezt az újabb hang-Sülyedést azonban mégsem lehet egysze­rűen ismétlésnek nevezni, olyan értelem­ben, mint az az eddig épített orgonáknál szokásos; mert itt is minden hang az 25 egyetemes alapsorban az előző hangtól és billentyűnként fokozatos kiegyenlítésben fejlődik tova. Csak ismételt hangsülyedé­sekkel jutottunk el két különböző billen­tyűoktávszakaszban ugyanazon hangma-30 gassághoz. Azonban ugyanazon hangma­gasság mellett a hangszínek és hangerős­ségek mégis különböznek, példánkban így: (cis3) billentyű erősebb födött, (cis4) billentyű voix celeste hang. 35 Ha tehát az alaphangsort és annak felső oktáv kopuláját egyszerre húzzuk ki és pl. a (cis3) billentyűt lenyomjuk, akkor játszhatóvá tesszük az egyetlen alaphangsorba rendezett különböző hang-40 színeket és hangerősségeket, sőt ezeket úgy is. hogy esetleg ugyanazon hangma­gasságban szólalnak meg. Továbbá a hangmagasság elváltozásá­nak ezen különleges esetéből az alábbi kö-45 vetkeztetést kell levonnunk. Mint a ho­gyan hellyel-közzel való „sülyesztés" ré­vén újabb alaphangszínre lehet a sort módosítani, ugyanúgy lehet egy eredeti­leg mesterséges felhang gyanánt fellépő quint-, terc- vagy septimát magát is a 50 hangsor menetében egy további helytől kiinduló újabb alaphangnak tekinteni, mintha az egész sor a billentyű nevéhez képest egy egész quint-, terc- vagy septi­inával magasabbra vagy alacsonyabbra 55 módosult volna. A hangmagasságnak kü­lönböző és többszöri elváltoztatása által minden hangsor, mely a hangszín és hangmagasság tekintetében is ily módo­sításokra alkalmas, határtalanul folytat- 60 ható és a hangszín, hangerősség és hang­magasság tekintetében tetszésszerinti ko­pulázás által mindig tovább keverhető. A hangsort ugyanis a már említett basszus-és diszkantfelezés által tetszésszerint 65 gyakran lehet alosztályokba csoportosí­tani és belőle különböző kopulázások aknázhatók ki. Az így létrejövő hangso­rokat a játszóasztalnak mindazokkal a mechanikai összekötőberendezéseivel kap- 70 csolatba lehet hozni, melyek az orgona­építésben csak ismeretesek vagy elképzel­hetők. Szabadalmi igény: Billentyűs hangszer, mint orgona és más 75 hasonló, mely kopulázásokkal van el­látva, jellemezve azáltal, hogy egyet­len hangkancellasor a sípok vagy nyelvek többféle fajával (3. ábra) van felszerelve, melyeknek különböző hang- 80 színei, hangerősségei és hangmagassá­gai a sorban fokozatos átmenetekben követik egymást, úgy hogy a sípok és nyelvek hangkancelláinak oktávkopu­lázásai révén nemcsak hangmagasság- 85 beli különbségek, hanem mindenfaj­tájú hangkeverés is létrehozható és egy, hangzás tekintetében összefüggő, határtalan kancellaszámmal bíró egye­temes sor létesíthető. 90 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom