88198. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vákuumcső
— 2 — A rövid hengeres (8) toldatot és a (7) főrész kotódrészét, amint a rajzon látható, egy (13) vezetőréteggel vonhatjuk be, mely a (11) katóddal vezetőleg van össze-5 kötve. A (13) réteg annyira kiterjeszthető, hogy a főrész felét, vagy még nagyobb részét befedje és bármely tetszés szerinti módon alkalmazható, például a csövet fémfestékkel, mint aluminiumzománccal f est-10 hetjük be, vagy beboríthatjuk ónlapokkal, vagy más fémes, vagy vezető borítással. A (13) vezető borítás természetesen megrövidíti a cső tényleges szigetelési hoszszát, miért is a (9) anódtoldatot szokat-15 lanul hosszúra készítjük, úgy hogy a cső tényleges hossza, vezetőrétegnek a (7) főrészen lévő szélétől a cső azon pontjáig terjedő hosszúság, ahol az anód van belefoglalva, elegendő arra, hogy a cső-20 ben használt magas feszültséget kellőképen elszigetelje. Ha az anód és katód között ilyen feszültségkülönbséget létesítünk és a katódot valamely megfelelő, a rajzon fel nem tüntetett elektromos 25 energiaforrás segélyével elektronkibocsátó hőmérsékletre hevítjük, ez utóbbi elektronáramot bocsát ki magából, melynek egy része az anódba ütközik, hogy X-sugarakat fejlesszen. 30 Az a feltevés, hogy az anód irányában kibocsátott elektronokat az anód majdnem kivétel nélkül magához vonzza és hogy az elektronok a csőnek az anóddal szomszédos falait nem érinthetik. Azon-35 ban a cső falának belső oldalán, a katódnál, mégis összegyűlnek eltévedt elektronok. Ha ezen katódvég külső felületén nem volna a (13) vezetőréteg, akkor ezek az 40 elektronok, melyek a belső felületen negatív töltést képeznek, a cső külső felületén megfelelő pozitív töltést indukálnának és a köztük lévő üveget az összegyűlt töltés intenzitásától függő elektromos nyomás-45 nak vetnék alá. Ha a cső külső felületét a katódvégénél beborítjuk, akkor ez azáltal, hogy az üveg belső felületén keletkező negatív töltésnek megfelelő negatív töltést létesít, nem-50 csak azt akadályozza meg, hogy a cső belső és külső felülete közt nagy potenciálkülönbség létesüljön, hanem azonos töltések közismert taszító hatásánál fogva azt is megakadályozni törekszik, hogy a 55 cső belső felületén bármiféle negatív töltés keletkezzék. Vagyis a cső külső felületén lévő negatív töltésű borítás nemcsak hogy közömbösíti egy, a cső belső felületén lévő esetleges negatív töltés hatását, hanem ez a külső negatív töltésű borítás 60 taszító hatásánál fogva, irányító befolyást gyakorol a katódból kiáramló elektronáramra és így oda hat, hogy az anódra nagyobb mennyiségű elektron hull. A 2. ábrán feltüntetett készülék egy 65 megfelelő alakú (18) csőből állhat ós egy szokásos típusú (19) katóddal, valamint (21) anóddal lehet ellátva. A (23) főrésznek a katód mellett lévő (22) fala, továbbá a katódnyúlvány egy része, mint a rajzon 70 látható, lényegesen meg van vastagítva, minek következtében jelentékenyen nagyobb elektromos nyomásnak képes ellent,állni, mint különben. Ha az 1. ábrán feltüntetett (13) borítást 75 annyira kiterjesztjük, hogy az X-sugarak útjába ér, ez, továbbá a 2. ábrán feltüntetett (22) megvastagított üvegfal természetesen szűrőhatást fognak a rajtuk áthatoló sugarakra gyakorolni és a gyengébb 80 sugarakat bizonyos mértékben elnyelik, habár olyan anyagokból készültek, melyeken az X-sugarak általában áthatolnak. Ez a hatás azonban nem káros, mivel magas feszültséggel dolgozó X-sugár csövek- 85 nél e célból szűrőket szoktak alkalmazni. Habár a találmány jelenleg legelőnyösebbnek tartott kiviteli alakjait tárgyaltuk, természetes, hogy ezeket csupán példaképen említettük fel és hogy a találmány 90 az X-sugár csöveken kívül más elektron készülékeknél is alkalmazható. Szabadalmi igények: 1. Vákuum elektromos cső, mely egy légritkított burkolatban elrendezett 9c anódból és katódból áll, jellemezve a burkolat külső felületén elrendezett, a burkolat katódvégét részben beborító és a katóddal vezetőleg összekötött vezető borítás által, mely megakadá- ic lyozza azt, hogy a burkolat belső felületén oly mértékű elektrosztatikus feszültségek keletkezzenek, melyek a burkolat átszúrását okozhatják. 2. Az 1. igénypont szerinti vákuumcső 1( kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a burkolatnak az anód beerősítésére való hengeres toldata legalább annyival hosszabb a katód beerősítésére való hengeres toldatnál, amennyivel a cső 1:
